1 Krónika 16
1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
Und da sie die Lade Gottes hineinbrachten, setzten sie sie in die Hütte, die ihr David aufgerichtet hatte, und opferten Brandopfer und Dankopfer vor Gott.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
Und da David die Brandopfer und Dankopfer ausgerichtet hatte, segnete er das Volk im Namen des HERRN.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
Und teilete aus jedermann in Israel, beide Männern und Weibern, ein Laib Brots und ein Stück Fleisches und ein Nößel Weins.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
Und er stellete vor die Lade des HERRN etliche Leviten zu Dienern, daß sie preiseten, danketen und lobeten den HERRN, den Gott Israels:
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
nämlich Assaph, den ersten; Sacharja, den andern; Jeiel, Semiramoth, Jehiel, Mathithja, Eliab, Benaja, Obed-Edom und Jeiel mit Psaltern und Harfen; Assaph aber mit hellen Zimbeln;
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Benaja aber und Jehasiel, die Priester, mit Trommeten allezeit vor der Lade des Bundes Gottes.
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Zu der Zeit bestellete David zum ersten, dem HERRN zu danken, durch Assaph und seine Brüder:
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Danket dem HERRN, prediget seinen Namen, tut kund unter den Völkern sein Tun!
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Singet, spielet und dichtet ihm von allen seinen Wundern!
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Rühmet seinen heiligen Namen! Es freue sich das Herz derer, die den HERRN suchen.
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Fraget nach dem HERRN und nach seiner Macht; suchet sein Angesicht allezeit!
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Gedenket seiner Wunder, die er getan hat, seiner Wunder und seines Worts,
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
ihr, der Same Israels, seines Knechts, ihr Kinder Jakobs, seine Auserwählten.
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Er ist der HERR, unser Gott; er richtet in aller Welt.
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Gedenket ewiglich seines Bundes, was er verheißen hat in tausend Geschlechter,
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
den er gemacht hat mit Abraham, und seines Eides mit Isaak;
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
und stellete dasselbe Jakob zum Recht und Israel zum ewigen Bunde;
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
und sprach: Dir will ich das Land Kanaan geben, das Los eures Erbteils,
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
da sie wenig und gering waren und Fremdlinge drinnen.
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
Und sie zogen von einem Volk zum andern und aus einem Königreich zum andern Volk.
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Er ließ niemand ihnen Schaden tun und strafte Könige um ihretwillen.
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Tastet meine Gesalbten nicht an und tut meinen Propheten kein Leid!
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Singet dem HERRN, alle Lande, verkündiget täglich sein Heil!
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Erzählet unter den Heiden seine HERRLIchkeit und unter den Völkern seine Wunder!
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Denn der HERR ist groß und fast löblich und herrlich über alle Götter.
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Denn aller Heiden Götter sind Götzen; der HERR aber hat den Himmel gemacht.
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Es stehet herrlich und prächtig vor ihm, und gehet gewaltiglich und fröhlich zu an seinem Ort.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Bringet her dem HERRN, ihr Völker, bringet her dem HERRN Ehre und Macht!
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Bringet her des HERRN Namen die Ehre; bringet Geschenke und kommt vor ihn und betet den HERRN an in heiligem Schmuck!
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Es fürchte ihn alle Welt! Er hat den Erdboden bereitet, daß er nicht bewegt wird.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Es freue sich der Himmel, und die Erde sei fröhlich und man sage unter den Heiden, daß der HERR regieret.
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Das Meer brause, und was drinnen ist; und das Feld sei fröhlich und alles, was drauf ist.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Und lasset jauchzen alle Bäume im Walde vor dem HERRN; denn er kommt, zu richten die Erde.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Danket dem HERRN; denn er ist freundlich, und seine Güte währet ewiglich.
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
Und sprechet: Hilf uns, Gott, unser Heiland, und sammle uns und errette uns aus den Heiden, daß wir deinem heiligen Namen danken und dir Lob sagen!
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Gelobet sei der HERR, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit; und alles Volk sage: Amen! und lobe den HERRN.
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
Also ließ er daselbst vor der Lade des Bundes des HERRN Assaph und seine Brüder, zu dienen vor der Lade allezeit, einen jeglichen Tag sein Tagwerk;
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
aber Obed-Edom und ihre Brüder, achtundsechzig, und Obed-Edom, den Sohn Jedithuns, und Hossa zu Torhütern.
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
Und Zadok, den Priester, und seine Brüder, die Priester, ließ er vor der Wohnung des HERRN auf der Höhe zu Gibeon,
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
daß sie dem HERRN täglich Brandopfer täten auf dem Brandopferaltar des Morgens und des Abends, wie geschrieben stehet im Gesetz des HERRN, das er an Israel geboten hat;
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
und mit ihnen Heman und Jedithun und die andern Erwählten, die mit Namen benannt waren, zu danken dem HERRN, daß seine Güte währet ewiglich;
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
und mit ihnen Heman und Jedithun, mit Trommeten und Zimbeln zu klingen und mit Saitenspielen Gottes. Die Kinder aber Jedithuns machte er zu Torhütern.
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
Also zog alles Volk hin, ein jeglicher in sein Haus; und David kehrete auch hin, sein Haus zu segnen.
