< 1 Krónika 16 >

1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
So they brought in the ark of God, and placed it in the midst of the tent, which David had pitched for it, —and they brought near ascending-sacrifices and peace-offerings, before God.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
And, when David had made an end of offering the ascending-sacrifices, and the peace-offerings, he blessed the people, in the name of Yahweh.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
And he apportioned, to every one of Israel, both man and woman, —to every one, a loaf of bread, and a sweet drink, and a raisin cake.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
And he placed before the ark of Yahweh certain of the Levites, as attendants, —and to celebrate, and to give thanks and render praise, unto Yahweh, God of Israel;
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Asaph the chief, and, second to him, Zechariah, —Jeiel, and Shemiramoth, and Jehiel, and Mattithiah, and Eliab, and Benaiah, and Obed-edom, and Jeiel, with instruments of harps, and with lyres, and Asaph with cymbals, sounding aloud:
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
and Benaiah and Jahaziel, the priests, —with trumpets continually, before the ark of the covenant of God.
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
On that day, then, David gave [these songs] in chief, to give thanks unto Yahweh, —through Asaph, and his brethren: —
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Give ye thanks to Yahweh, Call upon his name, Make known among the peoples, his doings;
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Sing ye to him, Make music unto him, Speak ye of all his wonders.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Boast yourselves in his holy name, Joyful be the heart of them who are seeking Yahweh.
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Search out Yahweh, and his power, Seek diligently his face, at all times.
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Remember his wonders which he hath done, His splendid deeds, and the just decisions of his mouth.
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
O ye seed of Israel his servant, sons of Jacob his chosen ones:
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Yahweh himself, is our God, through all the land, are his just decisions.
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Remember yea to times age-abiding, his covenant, the word he hath commanded, to a thousand generations;
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
Which he solemnised with Abraham, and his oath, to Isaac;
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
And confirmed it, unto Jacob, for a statute, unto Israel, as a covenant age-abiding:
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Saying, To thee, will I give the land of Canaan, as your inherited portion:
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
While, as yet, ye were men who could be counted, a very few, and sojourners therein:
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
And they wandered from nation to nation, and from one kingdom, to another people:
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
He suffered no man to oppress them, And reproved—for their sakes—kings!
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Ye may not touch mine Anointed ones, And, to my Prophets, may ye do no wrong.
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Sing to Yahweh, all the earth, Tell the tidings, from day to day, of his salvation:
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Recount, among the nations, his glory, among all the peoples, his wonders.
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
For great is Yahweh, and worthy to be mightily praised, and to be revered is he above all gods;
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
For, all the gods of the peoples, are things of nought, but, Yahweh, made, the heavens.
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Praise and majesty, are before him, Strength and joy, are in his dwelling-place.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Give to Yahweh, ye families of the peoples, Give to Yahweh, glory and strength:
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Give to Yahweh, the glory of his name, —Bring ye a present, and enter before him, Bow down to Yahweh, in the adornment of holiness:
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Tremble at his presence, all the earth, But the world, shall be established, it shall not be shaken.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Let the heavens rejoice, and the earth exult, Let them say among the nations, Yahweh, hath become king!
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Let the sea roar, and the fulness thereof, Let the field leap for joy, and all that is therein:
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Then, shall shout in triumph, the trees of the forest, before Yahweh, for he is coming, to judge the earth.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Give ye thanks unto Yahweh, For he is good, For, age-abiding, is his lovingkindness.
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
And say ye, Save us, O God of our salvation, and gather us and deliver us, from among the nations, —that we may give thanks unto thy holy name, that we may triumph aloud in thy praise.
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Blessed be Yahweh, God of Israel, from one age even to another age. Then said all the people, Amen, And gave praise to Yahweh.
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
So he left there, before the ark of the covenant of Yahweh, Asaph and his brethren, —to be in attendance before the ark continually, for the duty of a day on its day;
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
and Obed-edom with his brethren, sixty-eight, —and Obed-edom son of Jedithun and Hosah to be doorkeepers;
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
and Zadok the priest, and his brethren the priests, before the habitation of Yahweh, —in the high place that was in Gibeon:
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
to offer ascending-sacrifices unto Yahweh, upon the altar of ascending-sacrifice, —continually, morning and evening, —even according to all that is written in the law of Yahweh, which he commanded concerning Israel;
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
and, with them, Heman and Jeduthun, and the rest of the chosen ones, who were distinguished by name, —to give thanks unto Yahweh, For, age-abiding, is his lovingkindness!
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
And, with them, Heman and Jeduthun, [with] the trumpets, and the cymbals, for sounding aloud, and the instruments for the songs of God, —and the sons of Jeduthun, for the gate.
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
And all the people departed, every man to his house, —and David went round, to bless his own household.

< 1 Krónika 16 >