1 Krónika 16
1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
And they brought in the ark of God, and set it in the midst of the tent that David had pitched for it; and they offered burnt-offerings and peace-offerings before God.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
And when David had made an end of offering the burnt-offerings and the peace-offerings, he blessed the people in the name of the Lord.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
And he dealt out to every one of Israel, both man and woman, to every one a loaf of bread, and a piece of flesh, and a flagon of wine.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
And he placed before the ark of the Lord several of the Levites as ministers, and to chaunt hymns, and to give praise and thanks unto the Lord the God of Israel:
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Assaph the chief, and next to him Zechariah; Je'iel, and Shemiramoth, and Jechiel, and Matthithyah, and Eliab, and Benayahu, and 'Obed-edom; and Je'iel with psalteries and with harps; but Assaph played aloud with the cymbals.
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
And Benayahu and Jachaziel the priests were with the trumpets continually before the ark of the covenant of God.
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
On that day—then did David appoint for the first time to give thanks to the Lord through means of Assaph and his brethren.
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
O give thanks unto the Lord; call on his name; make known among the people his deeds.
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Sing unto him, sing praises unto him: speak of all his wonderful works.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Glorify yourselves in his holy name: let the heart of those rejoice that seek the Lord.
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Inquire after the Lord and his strength: seek his presence evermore.
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Remember his wonderful works which he hath done, his tokens, and the decrees of his mouth;
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
O ye seed of Israel his servant, ye children of Jacob, his elect.
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
He is the Lord our God: over all the earth are his decrees.
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Remember ye for ever his covenant, the word which he hath commanded to the thousandth generation.
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
Which he covenanted with Abraham, and his oath unto Isaac;
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
And which he established unto Jacob as a statute, unto Israel as an everlasting covenant;
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Saying, Unto thee will I give the land of Canaan, as the portion of your inheritance;
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
When ye were but few men in number; yea, very few, and strangers in it.
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
And when they wandered from one nation to another, and from one kingdom to another people:
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
He suffered no man to oppress them; yea, he reproved kings for their sake.
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Saying, “Touch not my anointed, and do my prophets no harm.”—
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Sing unto the Lord all ye lands: announce from day to day his salvation.
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Relate among the nations his glory: among all the people his wonderful deeds.
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
For great is the Lord, and greatly praised; and he is to be feared above all gods.
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
For all the gods of the people are idols: but the Lord hath made the heavens.
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Majesty and honor are in his presence, strength and gladness are in his place.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Ascribe unto the Lord, O ye families of people, ascribe unto the Lord glory and strength.
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Ascribe unto the Lord the glory due unto his name; take up an offering, and come into his presence; bow down before the Lord in the beauty of holiness.
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Tremble before him, all ye lands! Also the world standeth firmly, that it be not moved.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Let the heavens rejoice, and let the earth be glad; and let men say among the nations, The Lord reigneth.
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Let the sea roar, with all that filleth it: let the fields rejoice, and all that is therein.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Then shall the trees of the forest sing joyfully at the presence of the Lord; because he cometh to judge the earth.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
O give thanks unto the Lord; for he is good; because unto everlasting endureth his kindness.
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
And say ye, Save us, O God of our salvation, and gather us together, and deliver us from the nations, that we may give thanks to thy holy name, to glorify ourselves in thy praise.
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Blessed be the Lord the God of Israel from everlasting even unto everlasting. And all the people said, Amen, and praise unto the Lord.
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
And he left there in charge before the ark of the covenant of the Lord Assaph and his brethren, to minister before the ark continually, at the work of every day on its day,
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
And 'Obed-edom with their brethren, sixty and eight, and 'Obed-edom the son of Jeduthun and Chossah to be gatekeepers;
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
And Zadok the priest, and his brethren the priests, before the tabernacle of the Lord, in the high-place that was at Gib'on,
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
To offer burnt-offerings unto the Lord upon the altar of the burnt-offering continually at morning and at evening, and this in accordance with all that is written in the law of the Lord which he had commanded concerning Israel;
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
And with them Heman and Jeduthun, and the rest that were selected who were expressed by name, to give thanks to the Lord, because unto everlasting endureth his kindness;
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
And with them, with Heman and Jeduthun, the trumpets and cymbals to play aloud, and the musical instruments of God; and the sons of Jeduthun to be for the service at the gate.
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
And all the people went every man to his house; and David turned about to bless his house.
