1 Krónika 16
1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
So they brought the ark of God, and set it in the midst of the tent, which David had pitched for it: and they offered holocausts, and peace offerings before God.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
And when David had made an end of offering holocausts, and peace offerings, he blessed the people in the name of the Lord.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
And he divided to all and every one, both men and women, a loaf of bread, and a piece of roasted beef, and flour fried with oil.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
And he appointed Levites to minister before the ark of the Lord, and to remember his works, and to glorify, and praise the Lord God of Israel.
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Asaph the chief, and next after him Zacharias: moreover Jahiel, and Semiramoth, and Jehiel, and Mathathias, and Eliab, and Banaias, and Obededom: and Jehiel over the instruments of psaltery, and harps: and Asaph sounded with cymbals:
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
But Banaias, and Jaziel the priests, to sound the trumpet continually before the ark of the covenant of the Lord.
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
In that day David made Asaph the chief to give praise to the Lord with his brethren.
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Praise ye the Lord, and call upon his name: make known his doings among the nations.
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Sing to him, yea, sing praises to him: and relate all his wondrous works.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Praise ye his holy name: let the heart I of them rejoice, that seek the Lord.
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Seek ye the Lord, and his power: seek ye his face evermore.
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Remember his wonderful works, which he hath done: his signs, and the judgments of his mouth.
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
O ye seed of Israel his servants, ye children of Jacob his chosen.
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
He is the Lord our God: his judgments are in all the earth.
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Remember for ever his covenant: the word, which he commanded to a thousand generations.
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
The covenant which he made with Abraham: and his oath to Isaac.
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
And he appointed the same to Jacob for a precept: and to Israel for an everlasting covenant:
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Saying: To thee will I give the land of Chanaan: the lot of your inheritance.
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
When they were but a small number: very few and sojourners in it.
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
And they passed from nation to nation: and from a kingdom to another people.
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
He suffered no man to do them wrong: and reproved kings for their sake.
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Touch not my anointed: and do no evil to my prophets.
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Sing ye to the Lord, all the earth: shew forth from day to day his salvation.
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Declare his glory among the Gentiles: his wonders among all people.
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
For the Lord is great and exceedingly to be praised: and he is to be feared above all gods.
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
For all the gods of the nations are idols: but the Lord made the heavens.
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Praise and magnificence are before him: strength and joy in his place.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Bring ye to the Lord, O ye families of the nations: bring ye to the Lord glory and empire.
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Give to the Lord glory to his name, bring up sacrifice, and come ye in his sight: and adore the Lord in holy becomingness.
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Let all the earth be moved at his presence: for he hath founded the world immoveable.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Let the heavens rejoice, and the earth be glad: and let them say among the nations: The Lord hath reigned.
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Let the sea roar, and the fulness thereof: let the fields rejoice, and all things that are in them.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Then shall the trees of the wood give praise before the Lord: because he is come to judge the earth.
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Give ye glory to the Lord, for he is good: for his mercy endureth for ever.
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
And say ye: Save us, O God our saviour: and gather us together, and deliver us from the nations, that we may give glory to thy holy name, and may rejoice in singing thy praises.
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Blessed be the Lord the God of Israel from eternity to eternity: and let all the people say Amen, and a hymn to God.
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
So he left there before the ark of the covenant of the Lord, Asaph and his brethren to minister in the presence of the ark continually day by day, and in their courses.
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
And Obededom, with his brethren sixty-eight: and Obededom the son of Idithun, and Hosa he appointed to be porters.
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
And Sadoc the priest, and his brethren priests, before the tabernacle of the Lord in the high place, which was in Gabaon.
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
That they should offer holocausts to the Lord upon the altar of holocausts continually, morning and evening, according to all that is written in the law of the Lord, which he commanded Israel.
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
And after him Heman, and Idithun, and the rest that were chosen, every one by his name to give praise to the Lord: because his mercy endureth for ever.
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
And Heman and Idithun sounded the trumpet, and played on the cymbals, and all kinds of musical instruments to sing praises to God: and the sons of Idithun he made porters.
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
And all the people returned to their houses: and David to bless also his own house.
