< 1 Krónika 16 >

1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
Така внесоха Божия ковчег та го положиха всред шатъра, който Давид беше поставил за него; и принесоха всеизгаряния и примирителни приноси пред Бога.
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
И когато Давид свърши принасянето на всеизгарянията и примирителните приноси, благослови людете в Господното име.
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
И даде на всеки човек, мъж и жена, от Израиля, на всекиго по един хляб, по една мръвка месо и по една низаница сухо грозде.
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
И определи известни левити, да служат пред Господния ковчег, да възпоменават, да благодарят и да хвалят Господ Израилевия Бог:
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
първият, Асаф; вторият, Захария; после, Еиил, Семирамот, Ехиил, Мататия, Елиав, Ванаия, Овид-едом и Еиил с псалтири и арфи; Асаф с дрънкане на кимвали;
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
а свещениците Ванаия и Яазиил с тръби, винаги пред ковчега на Божия завет.
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Тогава, в оня ден, Давид за пръв път нареди славославенето на Господа чрез Асафа и братята му, с тия думи:
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
Славословете Господа: призовавайте името Му, Възвестявайте между народите делата Му.
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Пейте Му, и псалмопейте Му; Говорете за всичките Му чудни дела.
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Хвалете Го с неговото Свето име; Нека се весели сърцето на ония, които търсят Господа.
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Търсете Господа и Неговата сила. Търсете лицето Му винаги.
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Помнете пречудните дела, които е извършил. Знаменията Му и съдбите на устата Му.
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
Вие, потомство на неговия слуга Израиля, Чада Яковови, избрани Негови.
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
Той е Господ Бог наш; Съдбите Му са по целия свят.
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Помнете всякога завета Му, Словото, което заповяда на хиляда поколения,
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
Завета, който направи с Авраама, И клетвата Му към Исаака,
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
Която и утвърди на Якова за повеление, На Израиля за вечен завет,
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Като рече: На тебе ще дам ханаанската земя За дял на наследството ви,
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
Когато бяха малцина на брой, Малцина и пришелци в нея,
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
И когато прехождаха от народ в народ, И от едно царства в други люде.
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Не остави никого да им напакости; Ей, заради тях царе изобличи,
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Казвайки: Да не се допирате до помазаните Ми, И да не сторите зло на пророците Ми.
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Пейте Господу, жители на целия свят; Благовествувайте от ден в ден спасението Му.
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Възвестете между народите славата Му, Между всичките племена чудните Му дела.
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Защото е велик Господ и твърде достоен за хвала, И за страхопочитание повече от всички богове.
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Защото всичките богове на племената са суетни, А Господ направи небесата,
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Слава и великолепие са пред Него, Сила и радост на мястото Му.
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Отдайте Господу вие семейства на племената. Отдайте Господу слава и сила.
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Отдайте Господу славата дължима на името Му; Донесете принос и влезте пред Него; Поклонете се Господу с великолепие свето.
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Треперете пред Него, жители на целия свят; Защото вселената е утвърдена, та не може да се поклати.
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Да се веселят небесата, и да се радва светът: И да казват между народите: Господ царува.
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Да бучи морето и всичко що има в него: Нека се радват полетата и всичко що е в тях.
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Тогава ще се радват пред Господа дърветата на дъбравата; Защото иде да съди света,
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Славословете Господа, защото е благ, Защото милостта Му е до века;
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
И речете: Спаси ни, Боже на спасението ни, Събери ни, и избави ни от народите, За да славословим светото Твое име, И да тържествуваме в Твоята хвала.
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Благословен да бъда Господ Бог Израилев От века и до века. И всичките люде рекоха: Амин! и възхвалиха Господа.
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
Тогава Давид остави там, пред ковчега на Господния завет, Асафа и братята му за да служат постоянно пред ковчега, според както беше нужно за всеки ден;
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
остави и Овид-едома и братята му, шестдесет и осем души; тоже и Овид-едома Едутуновия син и Оса за вратари;
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
и свещеника Садок и братята му свещениците, пред Господната скиния на високото място, което бе в Гаваон,
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
за да принасят всеизгаряне Господу върху олтара за всеизгарянията винаги заран и вечер, точно според както е писано в закона, който Господ даде на Израиля;
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
и са тях постави Емана, Едутуна, и другите по име определени, които бяха избрани да славословят Господа, защото неговата милост е до века;
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
и при тях, то ест, при Емана и Едутуна, имаше тръби и кимвали за ония, които трябваше да свирят с висок глас, и инструменти за Божиите песни. А Едутуновите синове бяха вратари.
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
И така, всичките люде си отидоха, всеки в къщата си; и Давид се върна да благослови дома си

< 1 Krónika 16 >