1 Krónika 13
1 Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden előljárókkal.
Hagi Deviti'a 1tauseni'a sondia vahetema kegavama hu'naza kva vahe'ene 100'a sondia vahetema kegavama hu'naza kva vahe'ene, maka ugagota kva vahetmina zamavare atru huno keaga huno antahintahizmia eri'ne.
2 És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktől van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az ő városaik és vidékeik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk.
Ana'ma nehuno'a amanage huno Israeli vahera zamasami'ne, Tamagrama hugnarerema nehanageno, Ra Anumzamofo avesi'ma me'nena maka Israeli vahetegane, kumazmifine, trazama nenaza afutamima kegavama nehaza mopafima nemaniza pristi vaheteganena kea atresunke'za maka vahe'mo'za e'za eme atru hugahaze.
3 Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törődtünk vele.
Hagi enketa Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisi ete omerita esune. Na'ankure Soli'ma kinima mani'neno kegavama hu'nea knafina, ana zankura tagra tagesa ontahi mani'none.
4 És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép előtt.
Hagi anagema hige'za, atruma hu'naza maka vahe'mo'za mago zamarimpa hu'za kema hanazana hugahune hu'za hu'naze. Na'ankure antahintahima retro'ma hazazamo'a maka vahe'mofo zamavurera fatgo hu'ne.
5 Összegyűjté azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétől fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.
E'ina higeno Deviti'a Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisima Kiriat-Jearimi kumateti'ma omerinaku'ma Israeli vahe'ma zmavre atru'ma hu'neana Isipia sauti kaziga Sihori tinteti agafa huno manino vuno noti kaziga Lebo-hamati kumate'ma uhanati'nea Israeli vahera maka zamavare atru hu'ne.
6 Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az Úr Istennek ládáját, mely az ő nevéről neveztetik, a ki a Khérubok közt ül.
Ana huteno Deviti'ene maka Israeli vahe'enena Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisi omerinaku Juda nagamofo moparega Kiriat-Jearimi vu'naze. Hagi ana vogisimofo agofetura tare ankerontre trohuntenegeno, ana ankerontremofo amu'nompi Ra Anumzamomofo kini trara mani'nege'za agia nehaza vogisie.
7 És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.
Hagi Abinadapu nompintira kasefa karisifi Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisi erinte'za eri'za e'naze. Hagi ana karisia Uzake Ahioke kegava huke e'na'e.
8 Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten előtt teljes erővel, énekekkel, cziterákkal, hegedűkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.
Hagi eri'zama nevazageno'a Devit'ene Israeli vahe'mo'zanena Anumzamofo avuga maka hankavezmireti hu'za, hapue nehaza zavenane, lairiema nehaza zavenane konkena nere'za zozopanetiza, nasenasepa nehe'za ufena re'za zagamera hu'za musena hu'naze.
9 Mikor pedig jutottak a Kidon szérűjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.
Hagi ana hume eza Kidonima witi honama refuzafu'ma nepea kumapima azageno'a, Uza'a azana ante kantuteno Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia azeri'ne. Na'ankure ana huhagerafi huvempage vogisima eri'nea bulimakao afu'mo'a tanafa huno maseza higeno anara hu'ne.
10 És az Úrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és őt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten előtt.
Hagi ana'ma higeno'a Ra Anumzamo'a Uzana tusi arimpa ahenenteno, ahe fri'ne. Na'ankure Uza'a huhagerafi huvempage vogisi avako hu'negeno'e. Ana higeno Uza'a Anumzamofo avuga fri'ne.
11 Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.
Ana'ma higeno'a Ra Anumzamo'ma Uzama ahe fria zankura Deviti'a tusi arimpa ahenenteno, ana kumakura Perez-uzae huno agia antemigeno meno eno, ama knarera ehanati'ne.
12 És félni kezde Dávid azon a napon Istentől, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!
Hagi ana knarera Deviti'a Anumzamofonkura koro nehuno amanage hu'ne, inankna hu'na Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia eri'na noniarega vugahue?
13 És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus Obed-Edom házában.
E'inage nehuno Deviti'a ana huhagerafi huvempage vogisia erino noma'arega ovu'neanki, Gati kumate ne' Obed-Edomu nompi eri kantiteno ante'ne.
14 És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.
Hagi Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisimo'a, Obed-Edomu nompina 3'a ika me'ne. Hagi ana'ma higeno'a, Ra Anumzamo'a Obed-Edomune naga'ane maka zantmima'a asomu hunte'ne.
