1 Krónika 13
1 Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden előljárókkal.
David se concerta avec les chiliarques et les centurions, consultant tous les capitaines.
2 És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktől van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az ő városaik és vidékeik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk.
Et il dit à toute l’assemblée d’Israël: "Si cela vous convient et si l’Eternel, notre Dieu, l’agrée, nous nous hâterons de mander à nos autres frères, dans toutes les régions d’Israël, ainsi qu’aux prêtres et aux Lévites, dans les villes qu’ils habitent avec leur banlieue, de se réunir à nous.
3 Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törődtünk vele.
Puis nous transférerons près de nous l’arche de notre Dieu, car nous ne nous en sommes pas inquiétés du vivant de Saül."
4 És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép előtt.
Toute l’assemblée donna son assentiment à ce projet, car il plaisait à tout le peuple.
5 Összegyűjté azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétől fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.
David réunit donc tout Israël, depuis le Chihor, qui baigne l’Egypte, jusqu’aux approches de Hamath, afin de transporter de Kiryat-Yearim l’arche de Dieu.
6 Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az Úr Istennek ládáját, mely az ő nevéről neveztetik, a ki a Khérubok közt ül.
David et tout Israël montèrent à Baala, vers Kiryat-Yearim de Juda, pour en faire venir l’arche de Dieu, à laquelle est imposé le nom même de l’Eternel, qui siège sur les chérubins.
7 És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.
On plaça l’arche de Dieu sur un chariot neuf, pour le transporter hors de la maison d’Abinadab. Ouzza et Ahyo conduisaient le char.
8 Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten előtt teljes erővel, énekekkel, cziterákkal, hegedűkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.
David et tout Israël dansaient, devant Dieu, de toute leur force, en s’accompagnant de chants, de harpes, de luths, de tambourins, de cymbales et de trompettes.
9 Mikor pedig jutottak a Kidon szérűjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.
Comme on arrivait à l’aire de Kidôn, Ouzza étendit la main pour retenir l’arche, parce que les bœufs avaient glissé.
10 És az Úrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és őt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten előtt.
La colère de l’Eternel s’alluma contre Ouzza, et il le frappa pour avoir porté la main sur l’arche; et il mourut là devant Dieu.
11 Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.
David, consterné du coup dont l’Eternel avait frappé Ouzza, donna à ce lieu le nom de Péreç-Ouzza, qu’il porte encore aujourd’hui.
12 És félni kezde Dávid azon a napon Istentől, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!
David, ce jour-là, redouta Dieu et dit: "Comment amènerais-je chez moi l’arche de Dieu?"
13 És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus Obed-Edom házában.
David ne fit pas conduire l’arche chez lui, dans la Cité de David; il la fit diriger vers la maison d’Obed-Edom, le Ghittéen.
14 És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.
L’Arche de Dieu demeura trois mois dans la maison d’Obed-Edom, et l’Eternel bénit la maison d’Obed-Edom et tout ce qui lui appartenait.
