1 Krónika 13
1 Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden előljárókkal.
And David consulted with the captains of thousands and of hundreds, even with every leader.
2 És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktől van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az ő városaik és vidékeik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk.
And David said unto, all the assembly of Israel, If it seem good unto you, and if it be of the LORD our God, let us send abroad every where unto our brethren that are left in all the land of Israel, with whom the priests and Levites are in their cities that have suburbs, that they may gather themselves unto us:
3 Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törődtünk vele.
and let us bring again the ark of our God to us: for we sought not unto it in the days of Saul.
4 És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép előtt.
And all the assembly said that they would do so: for the thing was right in the eyes of all the people.
5 Összegyűjté azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétől fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.
So David assembled all Israel together, from Shihor [the brook] of Egypt even unto the entering in of Hamath; to bring the ark of God from Kiriath-jearim.
6 Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az Úr Istennek ládáját, mely az ő nevéről neveztetik, a ki a Khérubok közt ül.
And David went up, and all Israel, to Baalah, [that is], to Kiriath-jearim, which belonged to Judah, to bring up from thence the ark of God, the LORD that sitteth upon the cherubim, which is called by the Name.
7 És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.
And they carried the ark of God upon a new cart, [and brought it] out of the house of Abinadab: and Uzza and Ahio drave the cart.
8 Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten előtt teljes erővel, énekekkel, cziterákkal, hegedűkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.
And David and all Israel played before God with all their might: even with songs, and with harps, and with psalteries, and with timbrels, and with cymbals, and with trumpets.
9 Mikor pedig jutottak a Kidon szérűjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.
And when they came unto the threshing-floor of Chidon, Uzza put forth his hand to hold the ark; for the oxen stumbled.
10 És az Úrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és őt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten előtt.
And the anger of the LORD was kindled against Uzza, and he smote him, because he put forth his hand to the ark: and there he died before God.
11 Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.
And David was displeased, because the LORD had broken forth upon Uzza: and he called that place Perez-uzza, unto this day.
12 És félni kezde Dávid azon a napon Istentől, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!
And David was afraid of God that day, saying, How shall I bring the ark of God home to me?
13 És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus Obed-Edom házában.
So David removed not the ark unto him into the city of David, but carried it aside into the house of Obed-edom the Gittite.
14 És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.
And the ark of God remained with the family of Obed-edom in his house three months: and the LORD blessed the house of Obed-edom, and all that he had.
