< 1 Krónika 11 >

1 És gyűlének az Izráeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba, mondván: Ímé mi a te csontod és a te tested vagyunk;
Tout Israël s’assembla donc près de David à Hébron, disant: Nous sommes votre os et votre chair.
2 Ezelőtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, a ki az Izráelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izráelen.
Hier même et avant-hier, lorsque Saül régnait encore, vous étiez celui qui menait Israël au combat et le ramenait; car c’est à vous que le Seigneur votre Dieu a dit: C’est toi qui seras le pasteur de mon peuple Israël, et c’est toi qui seras son prince.
3 Elmenének azért mindnyájan az Izráel vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget tőn Dávid velök Hebronban az Úr előtt; és királylyá kenték Dávidot Izráel felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint.
Tous les anciens d’Israël vinrent donc vers le roi à Hébron; et David fit avec eux alliance devant le Seigneur; et ils l’oignirent roi sur Israël, selon la parole que le Seigneur avait dite par l’entremise de Samuel.
4 Elméne akkor Dávid és az egész Izráel Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).
Et David alla, et tout Israël, à Jérusalem, c’est-à-dire Jébus, où se trouvaient les Jébuséens, habitants du pays.
5 És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;
Et ceux qui habitaient dans Jébus dirent à David: Vous n’entrerez pas ici. Mais David prit la citadelle de Sion, qui est la cité de David,
6 Mert ezt mondotta vala Dávid: A ki legelőször egy Jebuzeust levág, előljáró és vezér legyen. Felméne azért legelőször Joáb, a Séruja fia; és lőn előljáróvá.
Et il dit: Quiconque frappera le premier un Jébuséen sera prince et chef de l’armée. Joab, fils de Sarvia, monta donc le premier, et il fut fait prince.
7 Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.
Or David habita dans la citadelle, et c’est pourquoi elle fut appelée la cité de David.
8 És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.
Et il bâtit la ville autour, depuis Mello jusqu’à l’enceinte; et Joab répara le reste de la ville.
9 És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala ő vele.
Et David avançait, allant et croissant; et le Seigneur des armées était avec lui.
10 Ezek pedig a hősök előljárói, a kik Dávid mellett valának, a kik erősen forgolódának vele az ő királyságáért egész Izráellel, hogy királylyá válaszszák őt Izráel felett, az Úr beszéde szerint.
Voici les premiers des hommes braves de David qui l’ont aidé à se faire roi sur tout Israël, selon la parole que le Seigneur avait dite à Israël;
11 Ezek számszerint a hősök, a kik Dávid körül valának: Jásobeám, Hakhmoni fia, a harmincznak előljárója; ez emelte vala fel az ő kopjáját háromszáz ellen, a kiket egyszerre megsebesíte.
Et voici le nombre des hommes vigoureux de David: Jesbaam, fils d’Hachamoni, le premier entre les trente; c’est lui qui leva sa lance sur trois cents ennemis qu’il blessa en une seule fois.
12 Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; a ki a három hős közül egy vala.
Et après lui, Eléazar l’Ahohite, fils de son oncle, était entre les trois puissants.
13 Ő vala Dáviddal Pasdamimban, a hová összegyűlének a Filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a Filiszteusok elől.
C’est lui qui se trouva avec David à Phesdomim, quand les Philistins s’assemblèrent en ce lieu pour le combat: or la campagne de cette contrée était pleine d’orge, et le peuple s’était enfui devant les Philistins.
14 De ők megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a Filiszteusokat, és az Úr megszabadítá őket nagy szabadítással.
Mais eux s’arrêtèrent au milieu du champ, et le défendirent; et, lorsqu’ils eurent frappé les Philistins, Dieu donna une grande victoire à son peuple.
15 Továbbá, mikor alámentek hárman a harmincz főember közül Dávidhoz, a kősziklához, az Adullám barlangjába; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.
Ainsi trois d’entre les trente princes vinrent au rocher sur lequel était David, à la caverne d’Odollam, quand les Philistins eurent campé dans la vallée de Raphaïm.
16 (Dávid az erősségben vala akkor, a Filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)
Or David était dans la forteresse, et une garnison de Philistins à Bethléhem.
17 Kivána Dávid vizet, és monda: Óh, ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja előtt való forrásnak vizéből!
David donc forma un souhait et dit: Ô si quelqu’un me donnait de l’eau de la citerne de Béthléhem, qui est à la porte!
18 Akkor keresztülvágták magokat hárman a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu előtt vala, és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az Úrnak.
Ainsi ces trois hommes passèrent par le milieu du camp des Philistins, puisèrent de l’eau à la citerne de Béthléhem, laquelle était à la porte, et l’apportèrent à David, afin qu’il bût; mais il ne voulut pas, et il l’offrit volontiers au Seigneur,
19 És monda: Távoztassa el tőlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, a kik életöket halálra vetették? Mert ők ezt életök veszedelmével hozták. És semmiképen nem akara inni. Ezt cselekedé a három hős.
Disant: Loin de moi que je fasse cela en la présence de Dieu, et que je boive le sang de ces hommes! parce que c’est au péril de leurs âmes qu’ils ont apporté cette eau. Et, pour ce motif, il ne voulut point boire. Voilà ce que firent ces trois hommes très vigoureux.
20 És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak előljárója; ő ragadott vala dárdát háromszáz ellen, a kiket megsebesíte; és ő volt a leghíresebb a három között.
Abisaï aussi, frère de Joab, était lui-même le premier des trois: c’est lui qui leva sa lance contre trois cents ennemis qu’il blessa, et lui qui était le plus renommé entre les trois,
21 A három közül a kettőnél híresebb vala, azért volt azok előljárója; de azért egymaga még sem ért föl a hárommal.
Illustre entre ces trois seconds, et chef: cependant il n’atteignait pas les trois premiers.
22 Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelből, a ki nagy dolgokat cselekedék; ő ölte meg Moáb két oroszlánját, és ő méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idő volt.
Banaïas de Cabséel, fils de Joïada, était un homme très vigoureux, qui avait fait beaucoup d’exploits: c’est lui qui tua les deux Ariel de Moab: et lui qui descendit et tua le lion au milieu de la citerne au temps de la neige.
23 Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövő zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával, s kiragadá az Égyiptombeli ember kezéből a dárdát, és saját dárdájával általveré.
C’est lui aussi qui tua l’Egyptien dont la stature était de cinq coudées, et qui avait une lance comme une ensouple de tisserands; il descendit donc vers lui avec sa verge, et il lui arracha la lance qu’il tenait en sa main, et il le tua de sa lance.
24 Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, a ki híres vala a három hős között.
Voilà ce que fit Banaïas, fils de Joïada, qui était très renommé entre les trois guerriers vigoureux,
25 Híres vala ő a harmincz között, de azzal a hárommal nem ért fel. És előljáróvá tevé őt Dávid a tanácsosok között.
Et le premier entre les trente: cependant il n’atteignait pas les trois premiers. Or David le mit près de son oreille.
26 A seregnek pedig ezek vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki Bethlehembeli vala.
Mais les hommes les plus vaillants dans l’armée étaient Asaël, frère de Joab, et Elchanan, fils de son oncle paternel de Béthléhem,
27 Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,
Sammoth, l’Arorite, et Hellès, le Phalonite,
28 Tékoabeli Hira, Ikkés fia, Anatótbeli Abiézer,
Ira, le Thécuite, fils d’Accès; Abiézer d’Anathoth,
29 Húsatbeli Sibbékai, Ahóhitbeli Hirai.
Sobbochaï, l’Husathite, Haï, l’Ahohite,
30 Nétofátbeli Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fia;
Maharaï, le Nétophathite, Héled, fils de Baana, le Nétophathite,
31 Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; Pirátonbeli Benája;
Ethaï, fils de Ribaï, de Gabaath, des fils de Benjamin; Banaïa, le Pharatonite,
32 Húrai, a Gaás völgyéből való; Arbátbeli Abiel;
Huraï, du torrent de Gaas, Abiel, l’Arbathite, Azmoth, le Bauramite, Éliaba, le Salabonite.
33 Baharumi Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba;
Les fils d’Assem, le Gézonite, étaient Jonathan, fils de Sagé, l’Ararite,
34 Gisonbeli Hásem fiai: Jonathán, Hararitbeli Ságé fia.
Ahiam, fils de Sachar, l’Ararite,
35 Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, Úr fia,
Eliphal, fils d’Ur;
36 Mekerátbeli Héfer, Pélonbeli Ahija,
Hépher, le Méchérathite, Ahia, le Phélonite,
37 Kármelből való Hésró, Naárai, Ezbái fia,
Hesro, du Carmel, Naaraï, fils d’Asbaï,
38 Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;
Joël, frère de Nathan, Mibahar, fils d’Agaraï;
39 Sélek, Ammon nemzetségéből való; Berótbeli Naárai, Joábnak, a ki Séruja fia vala, fegyverhordozója;
Sélec, l’Ammonite, Naaraï, le Bérothite, écuyer de Joab, fils de Sarvia;
40 Itrébeli Hira, Itrébeli Gáreb,
Ira, le Jéthréen, Gareb, le Jéthréen,
41 Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
Urie, l’Héthéen, Zabad, fils d’Oholi,
42 Hadina, a Rúben nemzetségéből való Siza fia, ki a Rúbeniták előljárója vala, és vele harminczan valának.
Adina, fils de Siza, le Rubénite, prince des Rubénites, et trente avec lui;
43 Hanán, Maaka fia, és Mitnibeli Jósafát,
Hanam, fils de Maacha, et Josaphat, le Mathanite,
44 Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, Aroerbeli Hótám fiai.
Ozia, l’Astharothite, Samma et Jéhiel, les fils d’Hotham, le Arorite,
45 Jidiháel, Simri fia, és az ő testvére, Joha, Tisibeli.
Jédihel, fils de Samri, et Joha, son frère, le Thosaïte;
46 Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségéből való.
Éliel, le Mahumite, et Jéribaï, et Josaïa, le fils d’Elnaëm, et Jethma, le Moabite, Eliel, et Obed, et Jasiel de Masobia.
47 Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.

< 1 Krónika 11 >