Sofoniás 1
1 Az Örökkévaló igéje, mely lett Czefanjához, Kúsi fiához, a ki fia Gedaljának, Chizkíja fia; Amarja fiának, Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban.
Judah siangpahrang Amon e a capa Josiah ni a uk navah, Hezekiah, Amariah, Gedaliah tinaw e ca catoun lah kaawm e Kushi capa Zephaniah koe ka tho e Cathut e lawk teh,
2 Elveszítve elveszitek; mindent a föld színéről, úgymond az Örökkévaló;
ram dawk kaawm e naw abuemlah he ka raphoe han telah Cathut ni a dei.
3 elveszítek embert és állatot, elveszítem az ég madarait és a tenger halait, és a botlás okait a gonoszokkal együtt; és kiirtom az embert a föld színéről, úgymond az Örökkévaló.
Tami hoi saringnaw pueng ka raphoe han, kahlun e tava hoi tui dawk e tanga pueng hai thoseh, Tami kahawihoeh hoi, hawihoehnae pueng hai raphoe lah ao han. Talaivan kaawm e tami puenghai raphoe lah ao han telah Cathut ni a ti.
4 Kinyújtom kezemet Jehúda ellen, meg mind a Jeruzsálem lakói ellen, s kiirtom ebből a helyből a Báal maradékát, a bálványpapok; nevét a papokkal együtt;
Judah tami, Jerusalem kho e taminaw hah kai ni ka tuk vaiteh kacawirae Baal hnukkâbang e hoi vaihmanaw pueng hai ka raphoe han.
5 meg azokat a kik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, s a leborulókat, kik esküsznek; az Örökkévalóra, és a kik esküsznek Malkámra;
Kalvan e hnonaw hah lemphu hoi ka bawk e naw, cathut hoi Molek cathut lawkkam laihoi ka bawk e naw hai thoseh,
6 és azokat, kik elhúzódnak az Örökkévaló mellől, és a kik nem keresték az Örökkévalót és nem kérdezték meg.
Cathut hnukkâbang laipalah hnuk kamlang e tami, Cathut tawng hoeh, ka pacei hoeh e taminaw puenghai ka raphoe han.
7 Csitt az Úr, az Örökkévaló előtt! Mert közel van az Örökkévaló napja; mert készített az Örökkévaló áldozást, szentelte meghívottjait.
Bawipa Jehovah e hmalah sairasuep lah awm awh haw, BAWIPA e hnin teh a hnai toe. BAWIPA ni amae thuengnae hah rakueng vaiteh hote pawi thung kâen e pueng teh thoungsak lah ao han.
8 És lészen az Örökkévaló áldozásának napján, megbüntetem a nagyokat meg a királyfiakat s mindazokat, kik idegen öltözékbe öltözködnek.
BAWIPA e thuengnae hnin navah siangpahrangnaw, hoi a miphunnaw hoi ka talue lah kamthoupnaw pueng hah a rek han.
9 És megbüntetem mind azt, a ki a küszöbön átugrik, ama napon, a kik megtöltik uruknak házát erőszakkal és csalással.
Ayâ e im longkha ka tapuet ni teh ayâ ka hnephnap e, ayâ dumyen laihoi hmu e hnopai hoi a bawipa e im kakawi sak e tami puenghai hote hnin navah lawk ka ceng han.
10 És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, hallik jajkiáltás a halak kapuja felől, és jajgatás a második városrész felől, és nagy romlás a halmokról.
BAWIPA ni a dei e teh, hote hnin navah tanga longkha koevah hramnae lawk thoseh, apâhni e khopui dawk khuikanae lawk thoseh, monrui dawk puenghoi raphoenae lawk thoseh ka thai.
11 Jajgassatok ti lakói a Mozsárnak, mert megsemmisült az egész kanaáni nép, kiírtattak mind az ezüsttel terheltek.
Maktesh taminaw, khuikap awh haw. Hnopai kayawtnaw pueng teh awm hoeh toe. Tangka kasinnaw pueng teh koung a due awh toe.
12 És lészen amaz időben, átkutatom Jeruzsálemet mécsesekkel és megbüntetem azon férfiakat, kik ott merevednek seprűjükön, akik azt mondják szívükben: nem tesz jót az Örökkévaló, se nem rosszat:
Hatnae tueng nah, kai ni hmaiim ka sin vaiteh Jerusalem hah lawk ka ceng han. BAWIPA ni hawinae sak hoeh, yon hai na pen hoeh telah a pouk awh teh, amae thoe hoi hawi a sak awh e patetlah lawk a ceng han.
13 hogy legyen vagyonuk kifosztásra, házaik pedig pusztulásra; építenek házakat, de nem lakják, ültetnek szőlőket, de nem isszák borukat.
Ahnimae hno teh ayâ ni a lawp vaiteh, a onae hmuen dawk tami kingdi han. Im a sak awh han, hatei awm awh nah mahoeh. Misur a ung awh han, hatei misur net awh mahoeh.
14 Közel van az Örökkévalónak nagy napja, közel van és siet nagyon; hallga, az Örökkévaló napja: keservesen sikolt ott a hős.
BAWIPA e hnin pui teh a hnai toe. A hnai toe. Karang lah ka tho han BAWIPA e hnin kamthang teh hnâ dawkvah akha. hote hnin navah, athakaawme tami ni a hram han.
15 Haragnak napja ama nap, szorítás és szorongatás napja, vihar és viharzás napja, sötétség és homály napja, felhőnek és sűrű ködnek napja!
Hote hnin teh lungkhueknae hnin, lungpuen tâsuenae kâhmonae hnin, rawkphainae hnin, angnae a kahma teh hmonae hnin, khopâui teh tâmai muen a tabonae hnin,
16 Harsona és riadás napja az erősített városok fölött és a magas ormok fölött.
Kacake khopui hoi karasang e imrasangnaw koe lah mongka kâhruetcuetnae ueng teh hramnae hnin lah ao han.
17 És szorongatom az embereket, hogy járjanak mint a vakok, mert az Örökkévaló ellen vétkeztek, és majd ontatik a vérük mint a por, és húsuk, mint a ganéj.
Ahnimouh ni BAWIPA koe a yon awh dawkvah, kai ni ahnimouh ka rektap vaiteh tami a mit ka dawn e patetlah a cei awh han. Ahnimae a thi teh vaiphu patetlah rabawk awh vaiteh a moi hai ei patetlah a pouk awh han.
18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem mentheti majd meg őket, az Örökkévaló haragjának napján – és buzgalmának tűzétől megemésztetik az egész föld. Mert végpusztítást, bizony rémületest visz véghez mind a föld lakóival.
BAWIPA e lungkhueknae hnin navah, ahnimae sui ngun ni hai rungngang thai awh mahoeh. A lungkhueknae hmai ni ram abuemlah a kak han. Khocanaw puenghai karanglah lawkceng vaiteh koung a pâmit han.
