Sofoniás 3
1 Oh beszennyezett és bemocskolt te, zsaroló város!
Asiyliⱪ ⱪilƣuqi, bulƣanƣan, jǝbir-zulum yǝtküzgüqi xǝⱨǝrgǝ way!
2 Nem hallgatott szóra, nem fogadott oktatást; az Örökkévalóban nem bízott, Istenéhez nem közeledett.
U awazni anglimidi, tǝrbiyini ⱪobul ⱪilmidi; Pǝrwǝrdigarƣa tayanmidi, Hudasiƣa yeⱪinlaxmidi.
3 Nagyjai őbenne ordító oroszlánok, bírái esti farkasok, csontot sem hagytak reggelre;
Uning otturisida bolƣan ǝmirlirining ⱨǝmmisi ⱨɵrkirǝydiƣan xirlar, Uning soraⱪqiliri bolsa kǝqliki owlaydiƣan, ǝtigini ƣajiliƣudǝk ⱨeqnǝrsǝ ⱪaldurmaydiƣan bɵrilǝrdur;
4 prófétái könnyelműek, hűtelenség emberei; papjai megszentségtelenítették a szentséget, erőszakoskodtak a tanon.
Uning pǝyƣǝmbǝrliri wǝzinsiz, asiy kixilǝr; Uning kaⱨinliri muⱪǝddǝs ibadǝthanini bulƣaydiƣanlar, Tǝwrat-ⱪanuniƣa buzƣunqiliⱪ ⱪilidiƣanlar.
5 Az Örökkévaló igazságos ő benne, nem követ el jogtalanságot, reggelenként napfényre hozza ítéletét, nem hiányzik; de nem ismer szégyent a jogtalankodó.
Ⱨǝⱪⱪaniy Pǝrwǝrdigar uning otturisididur; U ⱨeq ⱨǝⱪⱪaniyǝtsizlik ⱪilmaydu; Ⱨǝr ǝtigǝndǝ adil ⱨɵkümini ayan ⱪilidu; Ⱨɵkümidǝ kǝmqilik yoⱪtur; Biraⱪ namǝrd adǝm ⱨeq nomusni bilmǝydu.
6 Kiirtottam nemzeteket, elpusztultak ormaik, rommá tettem utczáikat, hogy nincs, ki arra jár; feldúlattak városaik, úgy, hogy nincs senki, nincsen lakó.
— Mǝn ǝllǝrni üzüp taxliwǝtkǝnmǝn, Ularning istiⱨkam potǝyliri wǝyranidur; Koqilirini ⱨeqbir adǝm ɵtmigüdǝk ⱪilip harabǝ ⱪilƣanmǝn; Xǝⱨǝrliri adǝmzatsiz, ⱨeq turƣuqisi yoⱪ ⱪilinip ⱨalak bolƣan.
7 Mondtam: csakugyan félni fogsz engem, fogadsz oktatást, hogy ki ne írtassék hajléka, mind a mellett, a mit rendeltem ellene; ámde korán kelve, megrontották mind az ő cselekedeteiket.
Mǝn: «Pǝⱪǝt Mǝndin ⱪorⱪunglar, tǝrbiyini ⱪobul ⱪilinglar» — dedim. Xundaⱪ bolƣanda uningƣa ⱨǝmmǝ bekitkǝnlirim qüxürülmǝy, makani ⱨeq haniwǝyran bolmas. Biraⱪ ular baldurla ornidin turup, ⱨǝmmǝ ixlirini ⱨaram ⱪiliwǝtti.
8 Azért várjatok reám, úgymond az Örökkévaló, azon napra, hogy zsákmányra kelek! Mert ítéletem: hogy összegyűjtök nemzeteket, hogy egybegyűjtök királyságokat, hogy kiöntöm reájok haragvásomat, egész föllobbant haragomat: mert buzgalmam tüzétől megemésztetik az egész föld.
Xunga Meni kütünglar, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, Mǝn guwaⱨliⱪ berixkǝ ornumdin ⱪozƣalƣan küngiqǝ — Qünki Mening ⱪararim — ǝllǝrni yiƣix, Padixaⱨliⱪlarni jǝm ⱪilixtin ibarǝtki, Ularning üstigǝ ⱪǝⱨrimni, Ⱨǝmmǝ dǝⱨxǝtlik aqqiⱪimni bexiƣa tɵküx üqündur. Qünki yǝr yüzining ⱨǝmmisi aqqiⱪ ƣǝzipimning oti bilǝn kɵydürüwetilidu.
9 Bizony akkor megváltoztatom a népeket tisztult ajkuakká; hogy mindnyájan szólítsák az Örökkévaló nevét, szolgálva őt vállvetve.
Qünki xu tapta barliⱪ ǝllǝrning Pǝrwǝrdigarining namiƣa nida ⱪilip qaⱪirixi üqün, Uning hizmitidǝ bir jan bir tǝn boluxi üqün, Mǝn ularning tilini sap bir tilƣa aylandurimǝn,
10 Túlról Kús folyóin fohászkodók, fiai az elszórtaknak, viszik ajándékomat.
Qünki Efiopiyǝ dǝryalirining nerisidin Mening dua-tilawǝtqilirim, Yǝni Mǝn tarⱪatⱪanlarning ⱪizi, Manga sunulƣan ⱨǝdiyǝni epkelidu.
11 Ama napon nem fogsz megszégyenülni mind a cselekedeteid miatt, melyekkel elpártoltál tőlem, mert akkor eltávolítom belőled büszke ujjongóidat, és nem fogsz többé fennhéjázni szent hegyemen.
Xu küni sǝn Manga asiyliⱪ ⱪilƣan barliⱪ ⱪilmixliring tüpǝylidin iza tartip ⱪalmaysǝn; Qünki xu tapta Mǝn tǝkǝbburluⱪungdin huxallinip kǝtkǝnlǝrni arangdin elip taxlaymǝn, Xuning bilǝn sǝn muⱪǝddǝs teƣim tüpǝylidin ⱨalingni ikkinqi qong ⱪilmaysǝn;
12 És meghagyok benned szegény és lefogyott népet; és ótalmuk lesz az Örökkévaló nevében.
Wǝ Mǝn arangda kǝmtǝr ⱨǝm miskin bir hǝlⱪni ⱪaldurimǝn, Ular Pǝrwǝrdigarning namiƣa tayinidu.
13 Izraél meghagyottjai nem követnek majd el jogtalanságot s nem beszélnek hazugságot, és nem találtatik szájukban csalárd nyelv; bizony legelni fognak ők és heverészni és nincs, aki fölijesztené.
Israilning ⱪaldisi nǝ ⱪǝbiⱨlik ⱪilmaydu, Nǝ yalƣan sɵzlimǝydu, Nǝ ularning aƣzidin aldamqi til tepilmaydu; Ular bǝlki ozuⱪlinip, yatidu, Ⱨeqkim ularni ⱪorⱪutmaydu.
14 Ujjongj, Czión leánya; riadozz, Izraél! Örülj és vigadj egész szívvel Jeruzsálem leánya!
Yayrap-yaxna, i Zion ⱪizi! Tǝntǝnǝ ⱪilip warⱪira, i Israil! Pütün ⱪǝlbing bilǝn huxal bolup xadlan, i Yerusalemning ⱪizi!
15 Eltávolította az Örökkévaló büntetéseidet, elhárította ellenségedet; Izraél királya, az Örökkévaló, benned van, nem kell többé bajtól félned.
Pǝrwǝrdigar seni jazalaydiƣan ⱨɵkümlǝrni elip taxlidi, Düxminingni ⱪayturuwǝtti; Israilning padixaⱨi Pǝrwǝrdigar arangdidur; Yamanliⱪni ikkinqi kɵrmǝysǝn.
16 Ama napon, Jeruzsálemnek az mondatik: ne félj; Czión, ne lankadjanak el kezeid!
Xu küni Yerusalemƣa eytiliduki, «Ⱪorⱪma, i Zion! Ⱪolliring boxap, sanggilap kǝtmisun!
17 Az Örökkévaló, a te Istened benned van, hős, ki megsegít, örvendez rajtad örömmel, – hallgat az ő szeretetében vigad rajtad ujjongással.
Pǝrwǝrdigar Hudaying arangda, Ⱪutⱪuzidiƣan ⱪudrǝt Igisidur! U xadliⱪ bilǝn üstüngdǝ xadlinidu; Ɵz meⱨir-muⱨǝbbitidǝ aram alidu; Üstüngdǝ nahxilar eytip yayrap-yaxnaydu.
18 Az ünnep híján búsulókat egybegyűjtöttem, távol voltak tőled, hogy gyalázatot ne viseljenek miatta.
jǝmiyǝt sorunliridiki nomussiz ibadǝt tüpǝylidin aranglardin azablanƣanlarni yiƣimǝn; Bularning xǝrmǝndilikliri ularƣa eƣir kelǝtti.
19 Íme, én elbánok mind a te sanyargatóiddal amaz időben, megsegítem a, sántító juhot és az eltévedtet összegyűjtöm; és teszem őket dicsőséggé és hírnévvé, kiknek az egész földön volt a szégyenük.
Mana, Mǝn xu tapta seni harliƣanlarning ⱨǝmmisini bir tǝrǝp ⱪilimǝn, Aⱪsaⱪ bolƣan ⱪizni ⱪutⱪuzimǝn; Talaƣa ⱨǝydiwetilgǝn ⱪizni yiƣimǝn; Dǝl ular horlanƣan barliⱪ zeminlarda ularni [Ɵzümgǝ] mǝdⱨiyǝ kǝltürgüqi, xɵⱨrǝt bolƣuqi ⱪilip tiklǝymǝn.
20 Amaz időben elhozlak titeket és akkor összegyűjtelek titeket, mert teszlek titeket hírnévvé és dicsőséggé, a földnek mind a népei között, amikor visszahozom foglyaitokat szemeitek láttára, mondja az Örökkévaló.
Mǝn xu tapta, yǝni silǝrni yiƣⱪan waⱪitta, silǝrni [ɵygǝ] epkelimǝn; Qünki Mǝn kɵz aldinglarda silǝrni asarǝttin azadliⱪⱪa qiⱪarƣinimda, Silǝrni yǝr yüzidiki barliⱪ ǝllǝr arisida xɵⱨrǝtlik, [Ɵzǝmgǝ] mǝdⱨiyǝ kǝltürgüqi ⱪilimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
