< Sofoniás 1 >

1 Az Örökkévaló igéje, mely lett Czefanjához, Kúsi fiához, a ki fia Gedaljának, Chizkíja fia; Amarja fiának, Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban.
Ra Anumzamo'a ama nanekema Zefanaiama ami'neana, Amoni nemofo Josia'ma Juda vahe kinima mani'nea knafi ami'ne. Hagi Zefanaia nefa'a Kusiki, Kusi nefa'a Gedaliaki, Gedalia nefa'a Amariaki, Amaria nefa'a Hezekaia'e.
2 Elveszítve elveszitek; mindent a föld színéről, úgymond az Örökkévaló;
Nagra ama mopamofo agofetu'ma me'nea zantamina maka eri harafi hutregahue huno Ra Anumzamo'a hu'ne.
3 elveszítek embert és állatot, elveszítem az ég madarait és a tenger halait, és a botlás okait a gonoszokkal együtt; és kiirtom az embert a föld színéről, úgymond az Örökkévaló.
Maka vahe'ene zagagafanena ruharafi hutre vaganere'na, anamifima hare'za vanoma nehaza namaramine, hagerimpi nozameraminena ruharafi hutre vagaregahue. Havi avu'ava zama nehaza vahera zamahe vagarete'na magopi zmamavufga'a erinte hihi hanuge'za tetemukna nehanagena, ama mopamofo agofetutira maka vahera zamahe vagaregahue huno Ra Anumzamo'a hu'ne.
4 Kinyújtom kezemet Jehúda ellen, meg mind a Jeruzsálem lakói ellen, s kiirtom ebből a helyből a Báal maradékát, a bálványpapok; nevét a papokkal együtt;
Juda mopafima nemaniza vahete'ene Jerusalemi ran kumapima nemaniza vahetera nazana rusute'na zamazeri haviza hugahue. Bali havi anumzante'ma mono'ma hunentaza vahe'ma, ama ana mopa'afima osi'ama manisazama'a maka zamahe vaganere'na, ana havi anumzaraminte'ma pristi eri'zama e'neriza vahe'enena zamahe vagarenugeno zamagia omanegahie.
5 meg azokat a kik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, s a leborulókat, kik esküsznek; az Örökkévalóra, és a kik esküsznek Malkámra;
Ana vahe'mo'za nozamimofo agofetu mareri'za mani'ne'za, zagere'ene ikante'ene ofuraminte'ene zamarena re'za monora hunezamantaze. Zamagra Ra Anumzamofo amage nentone nehu'za, Moleki havi anumzante monora nehaze.
6 és azokat, kik elhúzódnak az Örökkévaló mellől, és a kik nem keresték az Örökkévalót és nem kérdezték meg.
Ko'ma Ra Anumzamo'na namage'ma antete'za natre'naza vahe'mo'za, kegavama hunezamante'na asomuma huzmante'sanugura nantahia nonkaze.
7 Csitt az Úr, az Örökkévaló előtt! Mert közel van az Örökkévaló napja; mert készített az Örökkévaló áldozást, szentelte meghívottjait.
Hagi Ra Anumzamo'ma vahe'ma refko hunezamanteno keagama huzmantesania knamo'a hago kofta nehianki, Agri avurera keaga osu akoheta emaniho. Zgagafama aheno kresramnama viaza huno Ra Anumzamo'a, Agra vahe'a zamahenaku trotra nehie. Ana nehuno zamagri'ma zamazeri havizama hanaza vahera ko zamagi hu'ne.
8 És lészen az Örökkévaló áldozásának napján, megbüntetem a nagyokat meg a királyfiakat s mindazokat, kik idegen öltözékbe öltözködnek.
Ra Anumzamo'a huno, anama zamahe'nua kna knazupa, Juda vahe'mofo kva vahetamine, kini vahe'mokizmi mofavre naga'ene, ru vahe'mokizmi zamavu'zamavama nevaririza vahe'enena knazana zamina zamazeri haviza hugahue.
9 És megbüntetem mind azt, a ki a küszöbön átugrik, ama napon, a kik megtöltik uruknak házát erőszakkal és csalással.
Megi'a vahe'mokizmi havi anumzante'ma mono'ma hunentaza vahe'ene vahe'mokizmi fenozama zamahe'za nehanare'za, havigema hu'za fenozama eri'za kva ne' zamimofo nompima eme nentaza vahe'enena ana zupa zamazeri haviza hugahue.
10 És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, hallik jajkiáltás a halak kapuja felől, és jajgatás a második városrész felől, és nagy romlás a halmokról.
Ra Anumzamo'a huno ana zupa, ran kumamofona nozame kafanteti mago ran krafage hugahie. Ana hanigeno zamasunku'ma huza zavi'ma atesaza krafagemo'a ran kumapina vuno eno hugahie. Ana'ma nehanigeno'a agonaramimpintira ra agasasa neranigeta antahigahaze.
11 Jajgassatok ti lakói a Mozsárnak, mert megsemmisült az egész kanaáni nép, kiírtattak mind az ezüsttel terheltek.
Maketi kumapima mani'naza vahe'mota tamazana kofita zaviteho. Na'ankure maka zama zagore'ma eme netraza vahe'ene zagoma rezahe'ma nehaza vahe'enena fanane hugahaze.
12 És lészen amaz időben, átkutatom Jeruzsálemet mécsesekkel és megbüntetem azon férfiakat, kik ott merevednek seprűjükön, akik azt mondják szívükben: nem tesz jót az Örökkévaló, se nem rosszat:
Ana knafina Jerusalemi kumapima hanima hu'nea ma'afima mani'nezama kumi avu'ava'ma nehu'za, oku'a nehune hu'za nehu'za zamagrama antahi'zana, Ra Anumzamo'a mago knare zano mago havizana osugahie hu'za nehaza vahe'mokizmia, ramu tavi'ni'a tagina hakre'na zamazeri haviza hugahue.
13 hogy legyen vagyonuk kifosztásra, házaik pedig pusztulásra; építenek házakat, de nem lakják, ültetnek szőlőket, de nem isszák borukat.
Zamagri fenozana vahe'mo'za eme agu'za neru'za, nozamia tapage hutregahaze. Ana hanage'za nozamia kasefa kigahazanagi, ana nontamimpina omasegahaze. Waini hoza antegahazanagi, raga'a tagi'za tima'a onegahaze.
14 Közel van az Örökkévalónak nagy napja, közel van és siet nagyon; hallga, az Örökkévaló napja: keservesen sikolt ott a hős.
Hagi Ra Anumzamo'ma vahe'ma keaga hunezamanteno refko'ma huzmantesania knamo'a hago kofta nehiankino, ame huno ana knamo'a efore hugahie. Ana knama efore'ma hania knazupa, hankave sondia vahe'mo'za tusi zavi krafa hugahaze.
15 Haragnak napja ama nap, szorítás és szorongatás napja, vihar és viharzás napja, sötétség és homály napja, felhőnek és sűrű ködnek napja!
E'i ana kna Anumzamofo arimpa ahekna efore hugahiankino, vahe'mo'a hazenkezampi manino nomaniza mani so'ea nosanigeno, tusi'a hazenkeza fore hina maka zamo'a havizantfa nehanigeno, hanima haniana tusi hani huno rentrako hugahie. Ana nehanigeno hampomo'a kintrako hanigeno hanintiri hugahie.
16 Harsona és riadás napja az erősített városok fölött és a magas ormok fölött.
Ana knafina ufe krafamo'a tusiza nehanigeno, sondia vahe'mo'za ibimo agazamo nehu'za erintagu hu'za hankave vihu kegina me'negeno, kuma kegava nehaza za'za nontamima me'nea ranra kumatamintega vugahaze.
17 És szorongatom az embereket, hogy járjanak mint a vakok, mert az Örökkévaló ellen vétkeztek, és majd ontatik a vérük mint a por, és húsuk, mint a ganéj.
Ra Anumzamo'a huno, Nagri navufima kumi'ma hu'nazagu hu'na hazenke zana atrenugeno eno eme tamazeri haviza hanigeta, zamavu suhu vahe'mo'zama nehazaza huta rege'rege huta vano hugahaze. Tamagri koramo'a kugusopafi tagi neramisanigeno, tamavufgamo'a mopafi me'neno kasrino rifagna huno hi'mna vugahie.
18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem mentheti majd meg őket, az Örökkévaló haragjának napján – és buzgalmának tűzétől megemésztetik az egész föld. Mert végpusztítást, bizony rémületest visz véghez mind a föld lakóival.
Ra Anumzamofo arimpa ahe' zamo'ma esania knazupa, silvane golinema ante'naza zamo'a tamagura ovazigahie. Na'ankure Anumzamofo arimpa ahe'zamo'a, tevegna huno ama mopa teno erihana hugahie. Tamagerfa huno, maka ama mopafima nemaniza vahe'mo'za, antri hanazaza huno zamahe vagaregahie.

< Sofoniás 1 >