< Sofoniás 1 >
1 Az Örökkévaló igéje, mely lett Czefanjához, Kúsi fiához, a ki fia Gedaljának, Chizkíja fia; Amarja fiának, Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban.
Judah siangpahrang Amon capa Josiah siangpahrang ah oh naah, Hezekiah capa Amariah, Amariah capa Gedaliah, Gedaliah capa Kushi, Kushi capa Zephaniah khaeah Angraeng ih lok angzoh.
2 Elveszítve elveszitek; mindent a föld színéről, úgymond az Örökkévaló;
Prae thung ih hmuennawk to kam rosak boih han, tiah Angraeng mah thuih.
3 elveszítek embert és állatot, elveszítem az ég madarait és a tenger halait, és a botlás okait a gonoszokkal együtt; és kiirtom az embert a föld színéről, úgymond az Örökkévaló.
Kami hoi moinawk doeh ka paduek boih han; van ih tavaanawk hoi tuipui thung ih tanganawk boih, kahoih ai kaminawk hoi amtimsak kami to kam rosak han, prae kaminawk to kam rosak boih han, tiah Angraeng mah thuih.
4 Kinyújtom kezemet Jehúda ellen, meg mind a Jeruzsálem lakói ellen, s kiirtom ebből a helyből a Báal maradékát, a bálványpapok; nevét a papokkal együtt;
Judah hoi Jerusalem ah kaom kaminawk boih nuiah ban ka phok han; Baal kabok anghmat kaminawk, hae ahmuen hoiah krang bok zaehoikungnawk ih ahmin hoi Sithaw panoek ai kami zaehoikungnawk ih ahmin to ka phraek boih han;
5 meg azokat a kik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, s a leborulókat, kik esküsznek; az Örökkévalóra, és a kik esküsznek Malkámra;
imphu ah van cakaeh bok kaminawk, Angraeng ih ahmin hoi kasae lokkamhaih sah kaminawk, Malkham hoi kasae lokkamhaih sah kaminawk;
6 és azokat, kik elhúzódnak az Örökkévaló mellől, és a kik nem keresték az Örökkévalót és nem kérdezték meg.
Angraeng khae hoi amlaem let kaminawk, Angraeng pakrong ai, anih khae lokdueng ai kaminawk to ka kam rosak boih han.
7 Csitt az Úr, az Örökkévaló előtt! Mert közel van az Örökkévaló napja; mert készített az Örökkévaló áldozást, szentelte meghívottjait.
Angraeng Sithaw hmaa ah anghngai o duem ah; Angraeng ih ni loe anghnai boeh: Angraeng mah hmuen tathlanghaih to sak boeh moe, angmah ih angvinawk to a kawk boeh.
8 És lészen az Örökkévaló áldozásának napján, megbüntetem a nagyokat meg a királyfiakat s mindazokat, kik idegen öltözékbe öltözködnek.
Angraeng ih hmuen tathlanghaih niah, ukkung angraengnawk, siangpahrang caanawk, kalah khukbuen angkhuk kaminawk to dan ka paek boih han.
9 És megbüntetem mind azt, a ki a küszöbön átugrik, ama napon, a kik megtöltik uruknak házát erőszakkal és csalással.
To na niah khongkha ranui ah angphet tahang kaminawk, angmacae angraeng ih im ah tha patoh moe, alinghaih hoi toksah kaminawk to dan ka paek han.
10 És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, hallik jajkiáltás a halak kapuja felől, és jajgatás a második városrész felől, és nagy romlás a halmokról.
To na niah loe, Tanga khongkha hoiah qahhaih lok, ohhaih ahmuen hnetto haih hoiah kana hanghaih lok, mae nui hoiah atuen kalen parai kamtimh atuen to om tih, tiah Angraeng mah thuih.
11 Jajgassatok ti lakói a Mozsárnak, mert megsemmisült az egész kanaáni nép, kiírtattak mind az ezüsttel terheltek.
Hmuenmae zawhhaih ahmuen ah kaom kaminawk, qah oh; hmuenmae zaw kaminawk loe anghmat o boih boeh; sum kanglung hoi hmuenmae zaw kaminawk doeh anghmat o boih boeh.
12 És lészen amaz időben, átkutatom Jeruzsálemet mécsesekkel és megbüntetem azon férfiakat, kik ott merevednek seprűjükön, akik azt mondják szívükben: nem tesz jót az Örökkévaló, se nem rosszat:
To naah Jerusalem to hmaithawk hmai hoiah ka pakrong han; Angraeng loe kahoih hmuen doeh, kahoih ai hmuen doeh sah mak ai, tiah palung thung hoi poek kaminawk to ka thuitaek han.
13 hogy legyen vagyonuk kifosztásra, házaik pedig pusztulásra; építenek házakat, de nem lakják, ültetnek szőlőket, de nem isszák borukat.
To pongah nihcae ih hmuenmaenawk to lomh pae o tih, imnawk doeh phrae pae o tih: nihcae loe im sah o tih, toe im to om o haih mak ai; nihcae mah misur takha sah o tih, toe misurtui to nae o mak ai.
14 Közel van az Örökkévalónak nagy napja, közel van és siet nagyon; hallga, az Örökkévaló napja: keservesen sikolt ott a hős.
Angraeng ih ni kalen loe zoi boeh; zoi daek boeh, karangah angzo tih boeh, Angraeng niah hang ih lok loe paroeai zitthok tih: to ah thacak kaminawk hanghaih lok to om tih.
15 Haragnak napja ama nap, szorítás és szorongatás napja, vihar és viharzás napja, sötétség és homály napja, felhőnek és sűrű ködnek napja!
To ani loe palungphuihaih ni, raihaih hoi poek anghmang suthaih ni, amrohaih hoi anghmathaih ni, vinghaih hoi poekhaih kamtueng ai ani, tamai tabokhaih ni hoi kathah khovinghaih niah om ueloe,
16 Harsona és riadás napja az erősített városok fölött és a magas ormok fölött.
mongkah to uengh moe, pakaahaih tapang kaom vangpuinawk hoi imsangnawk to tuk hanah, acoe paekhaih niah om tih.
17 És szorongatom az embereket, hogy járjanak mint a vakok, mert az Örökkévaló ellen vétkeztek, és majd ontatik a vérük mint a por, és húsuk, mint a ganéj.
Kaminawk nuiah palungboenghaih ka phaksak han, nihcae loe Angraeng nuiah zae o boeh pongah, mikmaeng baktiah amhet o tih; nihcae ih athii loe maiphu baktih, nihcae ih ngan doeh tamlok baktiah krai o tih.
18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem mentheti majd meg őket, az Örökkévaló haragjának napján – és buzgalmának tűzétől megemésztetik az egész föld. Mert végpusztítást, bizony rémületest visz véghez mind a föld lakóival.
Angraeng palungphuihaih niah loe, nihcae ih sum kanglung hoi suinawk mah nihcae to pahlong thai mak ai: anih palungphuihaih hmai mah prae to kangh boih tih, prae thung kaom kaminawk to karangah anghmathaih phasak boih tih.