< Zakariás 9 >

1 Beszédje az Örökkévaló igéjének Chadrák országáról, és Damaszkus az ő alászállásának helye; mert az Örökkévalónak szeme van az emberekre, meg Izraélnek mind a törzseire;
Angraeng lokcaekhaih Hadrak hoi Damaska vangpui nuiah krah tih: Angraeng mah kaminawk hoi Israel acaengnawk to khet.
2 Chamátra is, mely azzal határos, Czórra meg Czidónra, noha az nagyon bölcs.
Lokcaekhaih loe a taengah kaom Hamath vangpui nuiah krah tih, palungha kami ah kaom, Tura hoi Sidon nuiah doeh krah tih.
3 Épített Czór magának várat – s fölhalmozott ezüstöt, mint a por, meg aranyat, mint az utczák sara.
Tura loe misa buephaih kacak im to sak, sum kanglung to maiphu baktih, sui to loklam ih tangkrok baktiah patungh.
4 Íme az Úr kikergeti s a tengerbe dönti bástyáját, ő maga pedig tűz által emésztetik meg.
Khenah, Angraeng mah anih to va ving ueloe, a thacakhaih to tuipui thungah amrosak tih; anih loe hmai mah kang tih.
5 Lássa Askelón és féljen, Azza és reszkessen nagyon, Ekrón is, mert szégyent vallott az, kire tekintett; majd kivesz király Azzából, Askelón pedig nem lesz lakva.
Ashkelon vangpui mah hnuk naah, zii tih; Gaza mah doeh hnu ueloe, paroeai palungsae tih; Ekron ih oephaih doeh azat thok hmuen ah angcoeng ving tih; Gaza siangpahrang to dueh tih, Ashkelon ah kami om mak ai boeh.
6 Lakni fog fattyú-fajzat Asdódban, és kiirtom a filiszteusok büszkeségét.
Acaeng kangbaeh kaminawk loe Ashdod vangpui ah om o tih, Philistinnawk amoekhaih to kam rosak han.
7 És eltávolítom vérbűnét szájából és undokságait fogai közül, hogy maradjon ő is Istenünknek; és lészen mint valamely nemzetség Jehúdában és Ekrón olyan, mint a Jebúszi.
Nihcae mah athii kaom moi to caa o mak ai ueloe, panuet thok caaknaek doeh caa o mak ai boeh; toe kanghmat kami loe aicae Sithaw hanah qawk ah om tih, anih loe Judah prae zaehoikung ah om ueloe, Ekron vangpui loe Jebus kami maeto ah om tih.
8 És táborozok házam mellett sereg ellen, járó-kelő ellen, és nem vonul át többé rajtuk elnyomó, mert most láttam, szemeimmel.
Toe misatuk han caeh moe, amlaem kaminawk pongah, kaimah ih im to ka toep han: mi mah doeh kai ih kaminawk to pacaekthlaek let mak ai boeh. Kaom hmuen to mik hoi ka hnuk boeh.
9 Vigadj nagyon, Czión leánya, riadozzál, Jeruzsálem leánya! Íme a királyod jön hozzád, igazságos és győztes ő; szegény és szamáron nyargal, vemhén, nőstény szamárnak a fián
Aw Zion canu, anghoe parai ah; Jerusalem canu hang ah: khenah, Na siangpahrang loe nang khaeah angzoh: anih loe toeng moe, pahlonghaih a tawnh; poek pahnaemhaih hoiah laa hrang nuiah angthueng, saning kanawk laa hrang nuiah angthueng hoiah angzoh.
10 kiirtok szekérhadat Efraimból és lovat Jeruzsálemből, kiírtatik a harcznak íjja – majd békét beszél a nemzeteknek, uralma pedig tengertől tengerig, s a folyamtól a föld végéig.
Ephraim khae ih hrang lakok to ka lak moe, Jerusalem khae ih misatukhaih hrang to ka lak pae han, misatukhaih kalii to ka khaeh pae han: anih mah Sithaw panoek ai kaminawk khaeah monghaih lok to thui pae tih: anih ukhaih loe tuipui hae bang hoi ho bang khoek to, vapui hoi long boeng khoek to kawk tih.
11 Te is – szövetségednek vérénél fogva szabadon bocsátottam a te foglyaidat gödörből, melyben víz nincsen.
Athii hoi sak ih lokmaihaih loe nangcae han doeh oh toeng pongah, thongim krah kaminawk to tui om ai tangqom thung hoiah ka loisak han.
12 Térjetek vissza erősséghez, reménynek foglyai ti! E napon is hirdetem: kétszereset fizetek neked.
Thongim krah kaminawk, amlaem oh, oephaih kang paek o; nangcae han alet hnetto tangqum kang paek o han, tiah vaihi kang thuih o boeh.
13 Mert feszítettem magamnak Jehúdát, íjjképen fegyverkeztem Efraimmal, fölébresztem fiaidat, Czión, a te fiad ellen, Jáván; és olyanná teszlek, mint hősnek kardja.
Judah to kalii avak baktiah ka vak moe, Ephraim ih kalii to ka koisak han, Aw Zion na capanawk to ka pathawk han, Aw Grik na capanawk to misa ah ka suek moe, thacak kami ih sumsen baktiah kang coengsak han.
14 Az Örökkévaló pedig megjelenik fölöttük, előtör mint a villám az ő nyila; s az Úr, az Örökkévaló, megfúja a harsonát és jár a délnek viharaiban.
Nihcae nuiah Angraeng amtueng tih, anih ih kalii loe ni aengh baktiah ampha tih: Angraeng Sithaw mah mongkah to ueng ueloe, aloih bang ih takhi hoiah caeh tih.
15 Az Örökkévaló, a seregek ura, megvédi őket; letaposván parittyaköveket, esznek és isznak és zajonganak mint bortól, és megtelnek mint a medencze, mint az oltárnak szögletei.
Misatuh kaminawk ih Angraeng mah angmah ih kaminawk to pakaa tih; nihcae to amrosak ueloe, zai ih lawkthluemnawk doeh pazawk tih: nihcae loe misurtui nae kaminawk baktiah hang o tih; nihcae loe hmuenpaekhaih sak nathuem ih kakoi mong sabae baktih, im takii ih hmaicam baktiah om o tih.
16 S megsegíti őket az Örökkévaló, az ő Istenük ama napon mint népét-nyáját, mert koronának kövei ők, melyek tündökölnek az ő földjén.
To na niah loe angmacae ih Angraeng Sithaw mah angmah ih tuucaanawk baktiah nihcae to pahlong tih: nihcae loe Angraeng lumuek pong ih atho kaom thlung baktiah om o ueloe, pazawkhaih kahni baktiah a prae thungah aang tih.
17 Igenis mekkora a jelessége és mekkora szépsége: gabna az ifjakat és must virultatja a hajadonokat.
Nihcae hoihhaih loe kawkruk maw len, a krang hoihhaih doeh kawkrukmaw len tih! Thendoengnawk loe laikok ih cang baktiah qoeng o ueloe, takha thung ih misurkung baktiah qoeng o tih.

< Zakariás 9 >