Zakariás 6
1 Újra fölemeltem szemeimet és láttam s íme, négy szekér jön ki a két hegy közül, a hegyek pedig rézhegyek.
Pea naʻaku tafoki, ʻo hanga hake hoku mata, pea u sio, pea vakai, naʻe hā ʻae saliote ʻe fā ʻoku haʻu mei he vahaʻa ʻoe ongo moʻunga ʻe ua; pea ko e ongo moʻunga, ko e moʻunga palasa.
2 Az első szekérben vörös lovak, a második szekérben fekete lovak;
Naʻe ʻi he ʻuluaki saliote ʻae fanga hoosi kulokula; pea ko e fanga hoosi ʻuliʻuli ʻi hono ua ʻoe saliote;
3 a harmadik szekérben fehér lovak és a negyedik szekérben pettyes, barna lovak.
Pea naʻe ʻi hono tolu ʻoe saliote ʻae fanga hoosi hinehina, pea ko e fanga hoosi pulepule mo kulokula naʻe ʻi hono fā ʻoe saliote.
4 Megszólaltam és mondtam az angyalhoz, ki velem beszélt: Mik ezek, uram?
Ko ia naʻaku pehē ai ki he ʻāngelo ʻaia naʻa ma talanoa mo au, “ʻE hoku ʻeiki ko e hā ʻena?”
5 Felelt az angyal és szólt hozzám: Az égnek négy szele ezek, melyek kijönnek, miután ott álltak az egész földnek Ura mellett.
Pea naʻe tali ʻo pehē mai ʻe he ʻāngelo, “Ko e laumālie ia ʻe fā ʻoe ngaahi langi, ʻaia ʻoku ʻalu atu mei heʻenau tutuʻu ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻo māmani kotoa pē.”
6 Amelyikben a fekete lovak vannak, azok az észak országába mennek ki; a fehérek pedig utánuk mentek ki és a pettyesek a dél országába mentek ki.
ʻOku ʻalu ʻae fanga hoosi ʻuliʻuli ʻoku ʻi ai ki he ngaahi potu fakatokelau, pea ʻoku muimui ki ai ʻaia ʻoku hinehina; ka ʻe ʻalu ʻae pulepule ki he fonua ki he potu tonga.
7 A barnák is kimentek és indulni kívántak, hogy bejárják a földet. Mondta: Menjetek, járjátok be a földet! És bejárták a földet.
Pea naʻe ʻalu atu ʻae kulokula ʻo ʻahiʻahi ia ke feʻaluʻaki fano ʻi māmani: pea naʻa ne pehē, “ʻAlu atu koe mo ʻeveʻeva fano ʻi māmani.” Pea ko ia naʻa nau feʻaluʻaki fano ʻi māmani.
8 Hívott engem és beszélt hozzám, mondván: Lásd, azok, akik az észak országába mennek ki, lecsillapították lelkemet az észak országán.
Hili ia naʻa ne ui kiate au mo ne lea kiate au, ʻo pehē, “Vakai, ko kinautolu na kuo ʻalu ki he potu fakatokelau, kuo nau fakafiemālieʻi hoku laumālie ki he fonua ʻi he tokelau.”
9 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Pea naʻe hoko mai ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
10 Fogadd el a számkivetettség részéről Cheldájtól, Tóbijától és Jedájától – menj te oda az nap, menj Jósijának, Czefanja fiának házába – a kik Bábelből jöttek,
“Lau mai ha niʻihi mei he kau pōpula, ʻio, mei he faʻahinga ʻo Hilitai mo Topisa, pea mo Sitaia, ʻakinautolu kuo haʻu mei Papilone, pea ke haʻu koe ʻi he ʻaho pe ko ia, pea ke hū atu ki he fale ʻo Siosaia ko e foha ʻo Sefanaia;
11 fogadd el az ezüstöt és aranyat és készíts koronákat és tegyed fejére Józsuának, Jehóczádák fiának, a főpapnak.
Pea ke toʻo ha siliva mo ha koula, pea ngaohi ha ngaahi tatā fakatuʻi, pea ʻai ia ki he ʻulu ʻo Siosiua ko e foha ʻo Sosataki, ko e taulaʻeiki lahi;
12 És szólj hozzá, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Íme egy férfiú, Sarjadék a neve és sarjadás lesz a helyéből: – az majd fölépíti az Örökkévaló templomát.
Pea lea kiate ia ʻo pehē, ‘ʻOku pehē mai ʻae folofola ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, Vakai, ki he tangata ʻaia ʻoku hingoa ko e VAA; ʻe tupu hake ia ʻi hono potu; pea ko ia ia te ne langa ʻae fale tapu ʻo Sihova:
13 Ő építi fel az Örökkévaló templomát és ő fog viselni fenséget, ülni fog, uralkodni a trónján, és lészen pap a trónja mellett és a béke tanácsa lészen kettejük között.
ʻIo, ko ia ia te ne langa ʻae fale tapu ʻo Sihova; pea ko ia ia ʻe fua ʻa hono nāunau, pea te ne nofo mo pule ʻi hono nofoʻa fakatuʻi, pea ʻe taulaʻeiki ia ʻi hono nofoʻanga fakatuʻi: pea ʻe ʻiate kinaua fakatouʻosi ʻae alea fakamelino.’
14 A koronák pedig lesznek Chélemnek, Tóbijának és Jedájának meg Czefanja. fia kegyének emlékezetül az Örökkévaló templomában.
Pea ko e ngaahi tatā fakatuʻi ʻe tuku kia Helemi, pea mo Topisa, mo Sitaia, pea kia Heni, ko e foha ʻo Sefanaia, ko e meʻa fakamanatu ʻi he fale tapu ʻo Sihova.”
15 És távoliak jönnek majd és építenek az Örökkévaló templomán, és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura kiküldött engem hozzátok. Lészen ez, ha hallgatva hallgattok az Örökkévalónak, a ti Istenteknek szavára.
Pea ʻe haʻu ʻakinautolu ʻoku mei he mamaʻo, ke nau langa ʻae fale tapu ʻo Sihova, pea te mou ʻilo kuo fekau au kiate kimoutolu, ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau. Pea ʻe hoko eni, ʻo kapau te mou tokanga fakamātoato ki he leʻo ʻo Sihova, ko homou ʻOtua.
