< Zakariás 6 >
1 Újra fölemeltem szemeimet és láttam s íme, négy szekér jön ki a két hegy közül, a hegyek pedig rézhegyek.
Oasr pac sie aruruma nga liye. In aruruma se inge nga liye chariot akosr sasma liki inmasrlon eol bronze lukwa.
2 Az első szekérben vörös lovak, a második szekérben fekete lovak;
Chariot soko meet ah amakinyuk sin horse srusra, ac ma soko aklukwa ah sin horse sroalsroal,
3 a harmadik szekérben fehér lovak és a negyedik szekérben pettyes, barna lovak.
ma soko aktolkwe ah sin horse fasrfasr, ac ma soko akakosr ah amakinyuk sin horse tuhntun.
4 Megszólaltam és mondtam az angyalhoz, ki velem beszélt: Mik ezek, uram?
Na nga siyuk sin lipufan sac, “Leum luk, mea kalmen chariot inge?”
5 Felelt az angyal és szólt hozzám: Az égnek négy szele ezek, melyek kijönnek, miután ott álltak az egész földnek Ura mellett.
Ac el fahk, “Eng akosr faclu pa inge. Eng inge tufahna tuku liki ye mutun Leum lun faclu nufon.”
6 Amelyikben a fekete lovak vannak, azok az észak országába mennek ki; a fehérek pedig utánuk mentek ki és a pettyesek a dél országába mentek ki.
Chariot se ma amakinyuk sin horse sroalsroal uh ac som nu epang nu Babylonia, ac horse fasrfasr uh ac som nu roto, ac horse tuhntun uh ac som nu in acn eir.
7 A barnák is kimentek és indulni kívántak, hogy bejárják a földet. Mondta: Menjetek, járjátok be a földet! És bejárták a földet.
Ke horse tuhntun uh ilme ah, eltal arulana elyala eltal in tari som ac tuni lah mea orek faclu. Na lipufan sac fahk, “Komtal fahla ac liye lah mea orek fin faclu!” — na eltal som.
8 Hívott engem és beszélt hozzám, mondván: Lásd, azok, akik az észak országába mennek ki, lecsillapították lelkemet az észak országán.
Na lipufan sac wowome nu sik ac fahk, “Horse ma som nu epang nu Babylonia, elos akmisyela kasrkusrak lun LEUM GOD.”
9 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
LEUM GOD El ase nu sik sap soko inge.
10 Fogadd el a számkivetettség részéről Cheldájtól, Tóbijától és Jedájától – menj te oda az nap, menj Jósijának, Czefanja fiának házába – a kik Bábelből jöttek,
El fahk, “Eis mwe kite ma ituku sin mwet sruoh Heldai, Tobijah, ac Jedaiah, ac sulaklak som ingena nu in lohm sel Josiah, wen natul Zephaniah. Mwet inge nukewa tufahna foloko liki sruoh in acn Babylonia.
11 fogadd el az ezüstöt és aranyat és készíts koronákat és tegyed fejére Józsuának, Jehóczádák fiának, a főpapnak.
Orala sie tefuro ke silver ac gold ma elos eisani inge, ac filiya fin sifen Mwet Tol Fulat Joshua, wen natul Jehozadak.
12 És szólj hozzá, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Íme egy férfiú, Sarjadék a neve és sarjadás lesz a helyéből: – az majd fölépíti az Örökkévaló templomát.
Fahkang nu sel lah LEUM GOD Kulana El fahk, ‘Mwet se su pangpang Lesak el ac fah kapak yen el oasr we, ac sifil musai Tempul lun LEUM GOD.
13 Ő építi fel az Örökkévaló templomát és ő fog viselni fenséget, ülni fog, uralkodni a trónján, és lészen pap a trónja mellett és a béke tanácsa lészen kettejük között.
El pa ac fah musaela ac eis akfulat ma fal in orek nu sin sie tokosra, ac el fah leumi mwet lal. Sie mwet tol ac fah tu sisken tron lal, ac eltal ac fah tukeni orekma in misla ac nunak sefanna.
14 A koronák pedig lesznek Chélemnek, Tóbijának és Jedájának meg Czefanja. fia kegyének emlékezetül az Örökkévaló templomában.
Tefuro se inge ac fah sie mwe esmakin in Tempul lun LEUM GOD, tuh in mwe akfulatyal Heldai, Tobijah, Jedaiah, ac Josiah.”
15 És távoliak jönnek majd és építenek az Örökkévaló templomán, és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura kiküldött engem hozzátok. Lészen ez, ha hallgatva hallgattok az Örökkévalónak, a ti Istenteknek szavára.
Mwet su muta yen loessula elos ac fah tuku ac wi kasru in sifil musai Tempul lun LEUM GOD. Pacl se ac safla musa se inge, kom ac fah etu lah LEUM GOD Kulana pa supweyume nu yuruwos. Ma inge nukewa ac fah sikyak kowos fin akos nufon masapkinyuk sin LEUM GOD lowos.