Zakariás 14

1 Íme, egy napja jön az Örökkévalónak, és zsákmányod osztatik szét közepetted.

Vakai ʻoku haʻu ʻae ʻaho ʻo Sihova, pea ʻe vahevahe hoʻo koloa ʻi ho lotolotonga.

2 Összegyűjtöm ugyanis mind a nemzeteket Jeruzsálem ellen harczra; bevétetik a város, kifosztatnak a házak s a nők meggyaláztatnak; s elmegy a város fele számkivetésbe, de a megmaradt nép nem irtatik ki a városból.

Koeʻuhi te u tānaki fakataha ʻae puleʻanga kotoa pē ki Selūsalema ke tau; pea ʻe hamu ʻae kolo, pea ʻe vete ʻae ngaahi fale, pea ʻe tohotoho ʻae kau fefine: pea ʻe ʻalu ʻa hono vaeua ʻoe kolo ki he fakapōpula, ka e ʻikai motuhi ʻa hono kakai ʻoku toe mei he kolo.

3 Akkor kivonul az Örökkévaló és harczol ama nemzetek ellen, mint a mely napon harczolt csata napján.

Pea ʻe toki hāʻele atu ʻa Sihova, ʻo ne tauʻi ʻae ngaahi puleʻanga ko ia, ʻo hangē ko ʻene tau ʻi he ʻaho ʻoe tau.

4 És állnak majd lábai ama napon az olajfák hegyén, mely Jeruzsálem előtt van kelet felől s meghasad az olajfák hegye felében, napkeletre és nyugotra, igen nagy völgygyé; és elmozdul a hegynek fele északra, a másik fele pedig délre.

Pea ʻe tuʻu hono vaʻe ki he moʻunga ʻoe ʻOlive ʻi he ʻaho ko ia, ʻaia ʻoku tuʻu ʻi he ʻao ʻo Selūsalema, ʻi hono potu hahake, pea ʻe mafahi ua ʻi loto ʻae moʻunga ʻoe ʻOlive ki he potu hahake mo e potu lulunga, pea ʻe hoko ia ko e teleʻa lahi ʻaupito: pea ʻe hiki ʻa hono vaeua ʻoe moʻunga ki he tokelau, pea ko hono vahe ʻe taha ki he potu tonga.

5 És megfutamodtok hegyeim völgyébe – mert eljut majd a hegyek völgye Áczalig – s megfutamodtok, a mint futamodtatok a földrengés elől, Uzzija, Jehúda királyának napjaiban, és eljön az Örökkévaló, az én Istenem – mind a szentek teveled.

Pea te mou hola ki he teleʻa ʻi he vahaʻa moʻunga; he koeʻuhi ʻe aʻu atu ʻae teleʻa ʻi he moʻunga ki ʻEsali: ʻio, te mou hola, ʻo tatau mo hoʻomou hola mei he mofuike ʻi he ngaahi ʻaho ʻo ʻUsaia ko e tuʻi ʻo Siuta: pea ʻe hāʻele mai ʻa Sihova ko hoku ʻOtua, pea mo ʻene kakai māʻoniʻoni fakataha mo ia.

6 És lészen ama napon, nem lesz világosság, hanem nehezedő dermedtség.

Pea ʻe hoko ʻo pehē ʻi he ʻaho ko ia, ʻe ʻikai maama ia ke lahi, pea ʻe ʻikai ke poʻuli lahi:

7 Egy nap lesz az, az tudva lesz az Örökkévaló előtt: se nem nap, se nem éj; de lészen estnek idején, világosság leszen.

Ka ko e ʻaho maʻuaipē, ʻaia ʻe ʻafioʻi ʻe Sihova, ʻe ʻikai ʻaho pe poʻuli: ka ʻe hoko ʻo pehē, ʻe maama pe ia ʻi he feituʻu poʻuli.

8 És lészen ama napon: élő vizek erednek Jeruzsálemből, felerészök a keleti tenger felé, s felerészök a nyugoti tenger felé; nyáron és télen leszen!

Pea ʻi he ʻaho ko ia ʻe tafe atu ʻae ngaahi vai moʻui mei Selūsalema: ko hono vaeua ʻe tafe atu ki he tahi muʻa, pea ko hono vahe ʻe taha ki he tahi mui: pea ʻe pehē pe ʻi he faʻahitaʻu mafana mo e faʻahitaʻu momoko

9 És lészen az Örökkéváló királylyá az egész földön; ama napon egy lesz az Örökkévaló és egy az ő neve.

Pea ʻe tuʻi ʻa Sihova ki māmani kotoa pē: ʻi he ʻaho ko ia ʻe taha pe ʻa Sihova, pea ʻe taha pe ʻa hono huafa.

10 Átváltozik az egész ország mintegy síksággá Gébától Rimmónig, délre Jeruzsálemtől; és magas lesz az és marad a maga helyén, kezdve Benjámin kapujától egészen az első kapu helyéig, a sarok-kapuig, és Chanánél-tornyától egészen a királyi présházakig.

‌ʻE liliu ke toafa ʻae fonua kotoa pē mei Kepa ʻo aʻu ki Limoni ki he potu tonga ʻo Selūsalema: pea ʻe hiki hake ia ki ʻolunga, pea ʻe kakai ia ʻi hono potu, mei he matapā ʻo Penisimani ʻo aʻu atu ki he potu ʻoe ʻuluaki matapā, ki he matapā ʻi he tuliki, pea mei he fale leʻo māʻolunga ʻo Hananili ʻo ʻalu ki he ngaahi tataʻoʻanga uaine ʻoe tuʻi.

11 És lakni fognak benne, s átok nem lesz ott többé; és megmarad Jeruzsálem biztonságban.

Pea ʻe nofo ʻi ai ʻae kakai, ʻe ʻikai toe ai ha fakamalaʻia; ka ʻe kakai mo nofo fiemālie ʻa Selūsalema.

12 Ez pedig lesz a csapás, melylyel sújtani fogja az Örökkévaló mindazon népeket, melyek Jeruzsálem ellen sereglettek: elrothad mindegyiknek a húsa, úgy a mint áll a lábain, szemei elrothadnak üregeikben és nyelve elrothad a szájában.

Pea ko eni ʻae malaʻia, ʻaia ʻe taaʻi ʻaki ʻe Sihova ʻae kakai kotoa pē kuo tauʻi ʻa Selūsalema; ʻe ʻauha honau kakano lolotonga ʻoku nau kei tuʻu ki honau vaʻe! Pea ʻe ʻauha honau mata ʻi honau pokoʻimata, pea ʻe ʻauha honau ʻelelo ʻi honau ngutu.

13 És lészen ama napon: lesz. nagy megzavarás az Örökkévalótól közöttük, megragadják kiki társának a kezét, és föléje kerekedik a keze társának keze fölé.

Pea ʻe hoko ʻo pehē ʻi he ʻaho ko ia, ʻe tupu meia Sihova ʻae puputuʻu lahi ʻaupito ʻiate kinautolu; pea ʻe taki taha puke ʻe he tangata ʻae nima ʻo hono kaungāʻapi, pea ʻe hiki hake hono nima ʻoʻona ki he nima ʻo hono kaungāʻapi.

14 És Jehúda is harczol majd Jeruzsálemben, és egybegyűjtik mind a nemzetek vagyonát köröskörül: aranyat és ezüstöt és ruhát nagyon sokat.

Pea ʻe tau foki ʻa Siuta ʻi Selūsalema pea ʻe tānaki fakataha ʻae koloa kotoa pē ʻae kau hiteni ʻoku takatakai ʻi ai, ʻae koula, mo e siliva, mo e kofu, ʻo lahi ʻaupito.

15 És ép olyan lesz a csapás a lóra, az öszvérre, a tevére meg a szamárra és mind az állatra, melyek ama táborokban lesznek, mint eme csapás.

Pea ʻe pehē mo e malaʻia ki he hoosi mo e miuli mo e kāmeli, mo e ʻasi, pea mo e fanga manu kotoa pē ʻi he ngaahi fale fehikitaki ko ia, ʻo tatau mo e malaʻia ni.

16 És lészen, mind a megmaradtak mindazon nemzetek közül, melyek Jeruzsálem ellen jöttek, felvonúlnak évről-évre, hogy leborúljanak a király, az örökkévaló, a seregek ura előtt és hogy megüljék a sátrak ünnepét.

Pea ʻe hoko ia ʻo pehē, ko ia kotoa pē ʻe toe ʻi he ngaahi puleʻanga kotoa pē ʻaia naʻe ʻalu hake ke tauʻi ʻa Selūsalema, ko ia ʻe ʻalu hake mei he taʻu ki he taʻu ke hū ki he Tuʻi, ko Sihova ʻoe ngaahi kautau, pea ke fai ʻae kātoanga ʻoe fale fehikitaki.

17 És lészen a ki nem vonúl fel a földnek nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy leborúljon a király, az Örökkévaló, a seregek ura előtt, –- ő reájuk nem esik az eső.

Pea ʻe pehē, ko ia kotoa pē ʻi he ngaahi faʻahinga ʻo māmani ʻe ʻikai ʻalu hake ki Selūsalema ke hū ki he Tuʻi, ko Sihova ʻoe ngaahi kautau, ʻio, ko kinautolu ʻe ʻikai ha ʻuha ki ai.

18 És ha Egyiptom nemzetsége nem vonúl fel és nem jön el, ő reájuk sem; meglesz a csapás, melylyel sújtja a az Örökkévaló azon nemzeteket, a melyek nem vonúlnak fel, hogy megüljék a sátrak ünnepét.

Pea kapau ʻe ʻikai haʻu mo ʻalu hake ʻae faʻahinga ʻo ʻIsipite, ʻaia ʻoku ʻikai ke ʻuha ki ai, ʻe ʻiate kinautolu ʻae malaʻia, ʻaia ʻe taaʻi ʻaki ʻe Sihova ʻae kau hiteni, ʻoku ʻikai ʻalu hake ke fai ʻae kātoanga ʻoe fale fehikitaki.

19 Ez leszen vétke Egyiptomnak és vétke mind ama nemzeteknek, hogy nem vonulnak fel megülni a sátrak ünnepét.

Ko eni ia ʻae malaʻia ʻa ʻIsipite, mo e tautea ki he puleʻanga kotoa pē ʻoku ʻikai ʻalu hake ke fai ʻae kātoanga, ʻoe fale fehikitaki.

20 Ama napon az lesz rajta a ló csengetyűjén: Szent az Örökkévalónak; és olyanok lesznek a fazekak az Orökkévaló házában, mint a. medenczék az oltár előtt.

ʻI he ʻaho ko ia ʻe tongi ʻae lea ni ki he ngaahi fafangu ʻi he fanga hoosi, “KO E MĀʻONIʻONI KIA SIHOVA”; pea ʻe tatau ʻae ngaahi kulo ʻi he fale ʻo Sihova mo e ngaahi ipu ʻi he ʻao ʻoe feilaulauʻanga.

21 És minden fazék Jeruzsálemben és Jehúdában szent lesz az Örökkévalónak a seregek urának, majd jőnek mind az áldozók és visznek belőlök és főznek bennük; a nem lesz kalmár többé az Örökkévalónak, a seregek urának házában ama napon.

‌ʻIo, ko e kulo kotoa pē ʻi Selūsalema, pea mo Siuta, ʻe māʻoniʻoni ia kia Sihova ʻoe ngaahi kautau; pea ʻe haʻu ʻo ʻave ia ʻekinautolu ʻoku feilaulau, ke haka meʻa ʻi ai: ko e ʻaho ko ia, ʻe ʻikai toe ʻi ai ha taha Kēnani, ʻi he fale ʻo Sihova ʻoe ngaahi kautau.