< Zakariás 13 >
1 Ama napon forrás lesz nyitva Dávid háza részére, meg Jeruzsálem lakói részére: vétek ellen és fertőzet ellen.
»Na tisti dan bo studenec odprt Davidovi hiši in prebivalcem Jeruzalema zaradi greha in zaradi nečistosti.
2 És lészen ama napon, ugymond az Örökkévaló, a seregek ura, kiirtom a
In zgodilo se bo na tisti dan, « govori Gospod nad bojevniki, » da bom iz dežele iztrebil imena malikov in ne bodo se jih več spominjali, in prav tako bom prerokom in nečistemu duhu povzročil, da zapustijo deželo.
3 És lészen, midőn valaki még prófétál, akkor szólnak hozzá atyja és anyja, az ő szülei: ne élj, mert hazugságot beszéltél az Örökkévaló nevében – és átszúrják atyja és anyja, az ő szülei, a mikor prófétál.
In zgodilo se bo, da kdorkoli bo še prerokoval, potem mu bosta njegov oče in njegova mati, ki sta ga zaplodila, rekla: ›Ne boš živel, kajti v Gospodovem imenu govoriš laži.‹ Njegov oče in njegova mati, ki sta ga zaplodila, ga bosta prebodla, ko prerokuje.
4 És lészen ama napon, szégyenkeznek a próféták, kiki a látománya miatt, a mikor prófétálkodik, s nem öltenek föl szőrös köpenyt, azért hogy letagadják;
Na tisti dan se bo zgodilo, da bodo preroki osramočeni, vsak zaradi svoje vizije, ko je prerokoval. Niti ne bodo nosili grobe obleke, da bi zavajali,
5 s azt mondja: nem vagyok én próféta, földet mívelő ember vagyok, mert valaki birtokul juttatta nekem ifjúkoromtól fogva.
temveč bo rekel: ›Jaz nisem prerok, poljedelec sem. Kajti mož me je od moje mladosti naučil, da varujem živino.‹
6 S ha szólnak hozzá; mik ez ütések a kezeid között? akkor mondja: a hogy ütöttek engem barátaimnak házában.
In nekdo mu bo rekel: ›Kaj so te rane na tvojih rokah?‹ Potem bo odgovoril: › Tiste, s katerimi sem bil ranjen v hiši svojih prijateljev.‹
7 Kard, serkenj pásztorom ellen, férfi ellen, ki nekem társam – úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, üsd a pásztort, hogy elszéledjenek a juhok, s majd ráfordítom a kezemet a bojtárokra.
Prebudi se, oh meč, zoper mojega pastirja in zoper človeka, ki je moj družabnik, « govori Gospod nad bojevniki, »udari pastirja in ovce bodo razkropljene in svojo roko bom [ponovno] obrnil nad malčke.
8 És lészen az egész országban, úgymond az Örökkévaló, két rész belőle kiirtatik, kimúlik, s egyharmada fennmarad benne.
In zgodilo se bo, da bosta v vsej tej deželi, « govori Gospod, »dva njena dela odsekana in bosta umrla, toda tretji bo ostal v njej.
9 És beviszem a harmadát a tűzbe, s megolvasztom őket, a mint megolvasztják az ezüstöt, és megvizsgálom, a mint megvizsgálják az aranyat; ő szólítja majd nevemet, és én meghallgatom őt, azt mondom: népem ő, és ő mondja: az Örökkévaló az én Istenem.
In tretji del bom popeljal skozi ogenj in prečistil jih bom, kakor se prečiščuje srebro in preizkusil jih bom, kakor se preizkuša zlato. Klicali bodo k mojemu imenu in jaz jih bom slišal: ›Rekel bom: ›To je moje ljudstvo‹ in rekli bodo: » Gospod je moj Bog.‹«