< Zakariás 13 >
1 Ama napon forrás lesz nyitva Dávid háza részére, meg Jeruzsálem lakói részére: vétek ellen és fertőzet ellen.
To na niah loe zaehaih ciim ai pongah, David imthung takoh hoi Jerusalem ah kaom kaminawk khaeah tui ka pueksak han.
2 És lészen ama napon, ugymond az Örökkévaló, a seregek ura, kiirtom a
To na niah loe prae thung hoiah krang ih ahminnawk to ka phraek han, nihcae mah to ahminnawk to panoek o mak ai boeh: tahmaanawk hoi kaciim ai muithla to prae thung hoi ka haek han, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih.
3 És lészen, midőn valaki még prófétál, akkor szólnak hozzá atyja és anyja, az ő szülei: ne élj, mert hazugságot beszéltél az Örökkévaló nevében – és átszúrják atyja és anyja, az ő szülei, a mikor prófétál.
To naah lokthui tahmaanawk om o vop nahaeloe, anih cunkung amno hoi ampa mah anih khaeah, Angraeng ih ahmin hoi amsawnlok na thuih pongah, na hing han om ai, tiah naa tih. Tahmaanawk mah lokthuih o naah, anih cunkung amno hoi ampa mah to tahmaanawk to sumsen hoiah thun o tih.
4 És lészen ama napon, szégyenkeznek a próféták, kiki a látománya miatt, a mikor prófétálkodik, s nem öltenek föl szőrös köpenyt, azért hogy letagadják;
To na niah tahmaanawk mah a hnuk o ih hmuen kawng thuih o naah, azat o tih; kami aling hanah moihin khukbuen to angkhuk mak ai boeh.
5 s azt mondja: nem vagyok én próféta, földet mívelő ember vagyok, mert valaki birtokul juttatta nekem ifjúkoromtól fogva.
Toe anih mah, Kai loe tahmaa na ai ni, kai loe lawkphrawk kami ni; nawkta nathuem hoi boeh ni kami maeto mah maitaw toep hanah ang patuk, tiah thui tih.
6 S ha szólnak hozzá; mik ez ütések a kezeid között? akkor mondja: a hogy ütöttek engem barátaimnak házában.
Kami mah, Tipongah na ban ah ahma oh loe? tiah dueng o naah, Kam puinawk ih im ah ahma ka caak, tiah thui tih.
7 Kard, serkenj pásztorom ellen, férfi ellen, ki nekem társam – úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, üsd a pásztort, hogy elszéledjenek a juhok, s majd ráfordítom a kezemet a bojtárokra.
Aw sumsen, kai ih tuutoep kami hoi kai ih ampui to tuk hanah, angthawk ah, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih: tuutoep kami hum naah loe tuunawk ampraek o phang tih: to tuucaanawk nuiah ban ka phok han.
8 És lészen az egész országban, úgymond az Örökkévaló, két rész belőle kiirtatik, kimúlik, s egyharmada fennmarad benne.
Prae thung boih ah, thumto thungah hnetto hum o ueloe dueh o tih; toe thumto thungah maeto loe anghmat tih.
9 És beviszem a harmadát a tűzbe, s megolvasztom őket, a mint megolvasztják az ezüstöt, és megvizsgálom, a mint megvizsgálják az aranyat; ő szólítja majd nevemet, és én meghallgatom őt, azt mondom: népem ő, és ő mondja: az Örökkévaló az én Istenem.
Sum kanglung hmai hoi atui pacii baktih, sui loe hmai hoiah tanoek ah oh baktih toengah, thumto haih to hmai thungah ka vah han: nihcae mah ka hmin to kawk o tih, to naah nihcae to ka pathim han: to naah kai mah, nihcae loe kai ih kami ni, tiah ka thuih han; nihcae mah doeh, Angraeng loe kai ih Sithaw ni, tiah thui o toeng tih, tiah Angraeng mah thuih.