< Énekek Éneke 1 >

1 Énekek éneke, Salamontól.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.

< Énekek Éneke 1 >