< Énekek Éneke 1 >

1 Énekek éneke, Salamontól.
2 Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
Kisse he me with the cos of his mouth. For thi tetis ben betere than wyn,
3 Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
and yyuen odour with beste oynementis. Thi name is oile sched out; therfor yonge damesels loueden thee.
4 Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
Drawe thou me after thee; we schulen renne in to the odour of thin oynementis. The kyng ledde me in to hise celeris; we myndeful of thi teetis aboue wyn, schulen make ful out ioye, and schulen be glad in thee; riytful men louen thee.
5 Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
Ye douytris of Jerusalem, Y am blak, but fair, as the tabernaclis of Cedar, as the skynnes of Salomon.
6 Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
Nyle ye biholde me, that Y am blak, for the sunne hath discolourid me; the sones of my modir fouyten ayens me, thei settiden me a kepere in vyners; Y kepte not my vyner.
7 Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
Thou spouse, whom my soule loueth, schewe to me, where thou lesewist, where thou restist in myddai; lest Y bigynne to wandre, aftir the flockis of thi felowis.
8 Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
A! thou fairest among wymmen, if thou knowist not thi silf, go thou out, and go forth aftir the steppis of thi flockis; and feede thi kidis, bisidis the tabernaclis of scheepherdis.
9 Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
Mi frendesse, Y licnede thee to myn oost of knyytis in the charis of Farao.
10 Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
Thi chekis ben feire, as of a turtle; thi necke is as brochis.
11 Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
We schulen make to thee goldun ournementis, departid and maad dyuerse with silver.
12 Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
Whanne the kyng was in his restyng place, my narde yaf his odour.
13 Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
My derlyng is a bundel of myrre to me; he schal dwelle bitwixe my tetis.
14 cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
My derlyng is to me a cluster of cipre tre, among the vyneres of Engaddi.
15 Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
Lo! my frendesse, thou art fair; lo! thou art fair, thin iyen ben the iyen of culueris.
16 Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
Lo, my derling, thou art fair, and schapli; oure bed is fair as flouris.
17 házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
The trees of oure housis ben of cedre; oure couplis ben of cipresse.

< Énekek Éneke 1 >