Énekek Éneke 7
1 Mily szépek a te lábaid a sarukban, nemesnek leánya te; csipőid fordulatai mint ékszerek, művész kezeinek munkája.
¡Qué hermosos son tus pies en las sandalias, hija de príncipe! Los contornos de tus caderas son como joyas, obra de manos de artista.
2 Köldököd mint a kerek medencze- ne legyen hiján a kész italnak; hasad buzahalmaz, bekeritve liliomokkal.
Tu seno es un tazón torneado, en que no falta el vino sazonado. Tu vientre es un montón de trigo rodeado de azucenas.
3 Két emlőd mint két gida, szarvasünőnek ikrei;
Como dos cervatillos son tus pechos, gemelos de gacela.
4 nyakad mint elefántcsont-torony, szemeid ama tavak Chesbónban, a népes város kapuja mellett; orrod mint a Libánon tornya, mely Damaszkus felé tekint.
Tu cuello es una torre de marfil, tus ojos como las piscinas de Hesebón, junto a la puerta de Bat-Rabim, tu nariz como la torre del Líbano que mira hacia Damasco.
5 Fejed te rajtad mint a Karmel, s fejed hajzata olyan, mint a bíbor: király, megkötve fürtökben.
Tu cabeza está asentada como el Carmelo, y tu cabellera es como la púrpura: un rey está preso en sus trenzas.
6 Mily szép vagy és mily kedves vagy, szerelem, a gyönyörüségekben!
¡Qué hermosa eres y qué encantadora, oh amor, con tus delicias!
7 Ez a te termeted hasonlít a pálmához és emlőid szőlőfürtökhöz;
Ese tu talle parece una palmera, y tus pechos, racimos.
8 azt mondtam: hadd megyek föl a pálmára, megragadom galyait; s legyenek a te emlőid mint szőlőtőnek fürtjei és orrod illata, mint az almáké,
Subiré, dije yo, a la palmera, y me asiré de sus ramas. ¡Séanme tus pechos como racimos de uvas! Tu aliento es como manzanas,
9 és ínyed mint a jó bor – mely símán folyik barátomnak, megszólaltatja az alvók ajkait.
y tu boca como vino generoso... que fluye suavemente para mi amado, deslizándose entre mis labios y mis dientes.
10 Én barátomé vagyok s hozzám van vágyakozása.
Yo soy de mi amado y hacia mí tienden sus deseos.
11 Jer, barátom, menjünk ki a mezőre, háljunk meg a falvakon;
¡Ven, amado mío, salgamos al campo, pasemos la noche en las aldeas!
12 korán induljunk a szőlőkbe, lássuk, vajon kivirult-e a szőlőtő, megnyílt-e a szőlővirág, kivirágoztak-e a gránátfák: ott adom neked szerelmemet.
Madrugaremos para ir a las viñas; veremos si la vid está en cierne, si se abrieron los brotes, si han florecido los granados. Allí te daré mi amor.
13 A nadragulyák illatot adnak és ajtóink mellett mindenféle drága gyümölcsök, újak is, régiek is: számodra, barátom, tettem el.
Ya despiden su fragancia las mandrágoras; junto a nuestras puertas hay toda clase de frutas exquisitas; las nuevas y las pasadas he guardado, amado mío, para ti.
