< Énekek Éneke 3 >
1 Fekvőhelyemen az éjszakákon kerestem azt, kit lelkem szeret, kerestem, de nem találtam.
Fong nukewa ke nga oan fin mwe oan kiuk uh Nga nunkal su nga lungse yohk; Nga sokol, ac tia ku in konalak.
2 Hadd kelek csak föl, hadd járok körül a városban, az utczákon és tereken, hadd keressem azt, kit lelkem szeret; kerestem, de nem találtam.
Nga ac tukakek ac som forfor in siti uh; Nga ac fahsr sasla inkanek nukewa Ac sokol su nga lungse yohk. Na nga sokol, ac tia ku in konalak.
3 Találtak engem az őrök, kik körüljárnak a városban: azt, kit lelkem szeret, láttátok-e?
Mwet topang su forfor taran siti uh elos liyeyuyak. Na nga siyuk selos, “Kowos tiana liye kawuk se luk ah?”
4 Alig, hogy odébb mentem tőlük, már is találtam azt, kit lelkem szeret; megfogtam és nem is engedem el, míg be nem viszem anyám házába, szülőm kamarájába.
Nga tufahna som lukelos, na nga konalak. Nga sruokilya ac tia lungse fuhlella Nwe ke na nga pwanulla nu in lohm sin nina kiuk, Nu infukil se na nga tuh isusla we.
5 Megesketlek titeket, Jeruzsálem leányai a szavasünőkre vagy a mező őzikéire: ne ébreszszétek és ne ébresztgessétek a szerelmet, míg nincsen kedve.
Mutan Jerusalem, kowos in wulema nu sik Ke inen kosro mui ac kato inima uh, Lah kowos fah tia lusrong pacl in pwar lasr uh.
6 Mi az, a mi feljön a puszta felől, mint füstnek oszlopai, átillatozva myrrhától és tömjéntől, a kalmár minden fűszerporától?
Mea se fosryak yen mwesis uh me, oana sru in kulasr soko, Ac keng fohlo oana foulin myrrh ac franku Ma mwet kuka uh kukakin?
7 Íme ágya Salamonnak- hatvan vitéz körülötte Izraél vitézei közül;
Solomon el a tuku ingo — utuk na el fin mwe muta lal uh; Mwet mweun onngoul pa atlol tuku. Elos pa solse ma ku oemeet inmasrlon mwet mweun lun Israel.
8 mindannyian kardot fogók, harczhoz szokottak, mindegyiknek kardja a csipőjén az éjszakák rettegése miatt.
Elos nukewa pisrla ke orekmakinyen cutlass; Elos mwet na pah ke mweun uh. Kais sie selos us cutlass natul, Akola na nu ke kutena mwe lokoalok ma ac sikyak ke fong.
9 Gyaloghintót készített magának Salamon király a Libánon fáiból;
Utuk Tokosra Solomon fin sie mwe muta fulat, Su orekla ke sak ma wo oemeet Lebanon.
10 oszlopait ezüstből készítette, támláját aranyból, ülését bíborból; belseje pedig kirakva szerelemmel Jeruzsálem leányaitól.
Kosrusru kac uh nukla ke silver, Ac nuknuk akul uh ke gold oan fac. Ma loeyen mwe muta uh nukla ke nuknuk sroninmutuk, Su tutalla arulana wo sin mutan Jerusalem.
11 Menjetek ki és nézzétek, Czión leányai, Salamon királyt, a koszorúban, melylyel megkoszorúzta őt az anyja, nászának napján, lelke örömének napján.
Mutan in Zion, fahsru liyel Tokosra Solomon. El sunya tefuro se su nina kial tuh oakiya fin sifal Ke len in marut lal, Ke len in engan ac pwar lal.