Énekek Éneke 3
1 Fekvőhelyemen az éjszakákon kerestem azt, kit lelkem szeret, kerestem, de nem találtam.
By night on my bed I sought him whom my soul loves: I sought him, but found him not; I called him, but he hearkened not to me.
2 Hadd kelek csak föl, hadd járok körül a városban, az utczákon és tereken, hadd keressem azt, kit lelkem szeret; kerestem, de nem találtam.
I will rise now, and go about in the city, in the market-places, and in the streets, and I will seek him whom my soul loves: I sought him, but I found him not.
3 Találtak engem az őrök, kik körüljárnak a városban: azt, kit lelkem szeret, láttátok-e?
The watchmen who go their rounds in the city found me. [I said], Have ye seen him whom my soul loves?
4 Alig, hogy odébb mentem tőlük, már is találtam azt, kit lelkem szeret; megfogtam és nem is engedem el, míg be nem viszem anyám házába, szülőm kamarájába.
[It was] as a little [while] after I parted from them, that I found him whom my soul loves: I held him, and did not let him go, until I brought him into my mother's house, and into the chamber of her that conceived me.
5 Megesketlek titeket, Jeruzsálem leányai a szavasünőkre vagy a mező őzikéire: ne ébreszszétek és ne ébresztgessétek a szerelmet, míg nincsen kedve.
I have charged you, O daughters of Jerusalem, by the powers and by the virtues of the field, that ye rouse not nor awake [my] love, until he please.
6 Mi az, a mi feljön a puszta felől, mint füstnek oszlopai, átillatozva myrrhától és tömjéntől, a kalmár minden fűszerporától?
Who is this that comes up from the wilderness as pillars of smoke, perfumed with myrrh and frankincense, with all powders of the perfumer?
7 Íme ágya Salamonnak- hatvan vitéz körülötte Izraél vitézei közül;
Behold Solomon's bed; sixty mighty men of the mighty ones of Israel are round about it.
8 mindannyian kardot fogók, harczhoz szokottak, mindegyiknek kardja a csipőjén az éjszakák rettegése miatt.
They all hold a sword, being expert in war: every man [has] his sword upon his thigh because of fear by night.
9 Gyaloghintót készített magának Salamon király a Libánon fáiból;
King Solomon made himself a litter of woods of Lebanon.
10 oszlopait ezüstből készítette, támláját aranyból, ülését bíborból; belseje pedig kirakva szerelemmel Jeruzsálem leányaitól.
He made the pillars of it silver, the bottom of it gold, the covering of it scarlet, in the midst of it a pavement of love, for the daughters of Jerusalem.
11 Menjetek ki és nézzétek, Czión leányai, Salamon királyt, a koszorúban, melylyel megkoszorúzta őt az anyja, nászának napján, lelke örömének napján.
Go forth, ye daughters of Sion, and behold king Solomon, with the crown wherewith his mother crowned him, in the day of his espousals, and in the day of the gladness of his heart.
