Énekek Éneke 1
1 Énekek éneke, Salamontól.
Salamana augstā dziesma.
2 Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
Lai viņš mani skūpsta ar savas mutes skūpstīšanu; jo tava mīlestība ir jo mīlīgāka nekā vīns.
3 Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
Tavai eļļai ir salda smarža; tavs vārds ir izlieta eļļa, tāpēc jaunavas tevi mīl.
4 Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
Velc mani, tad mēs tev tecēsim pakaļ; ķēniņš mani ved savos kambaros; mēs līksmosimies un priecāsimies par tevi; mēs pieminēsim tavu mīlestību vairāk nekā vīnu; patiesīgi tevi mīl.
5 Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
Es esmu melna, bet mīlīga, jūs Jeruzālemes meitas, tā kā Ķedara teltis, kā Salamana gardīnes(aizkari).
6 Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
Neuzlūkojiet mani, ka esmu pamelna, jo saulē esmu nodegusi; manas mātes bērni pret mani apskaitušies, tie mani likuši par vīna dārzu sargātāju; savu pašu vīna dārzu neesmu apsargājusi.
7 Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
Saki man, tu, ko mana dvēsele mīl, kur tu gani, kur tu gulies pusdienā? Jo kāpēc man būs aloties pie tavu biedru ganāmiem pulkiem?
8 Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
Ja tu to nezini, tu visu skaistākā starp sievām, tad ej jel pa avju pēdām un gani savus kazlēnus pie ganu teltīm.
9 Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
Es tevi līdzināju, mana draudzene, ar tiem zirgiem pie Faraona ratiem.
10 Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
Tavi vaigi ir mīlīgi sprādzēs, tavs kakls pērļu rotā.
11 Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
Mēs tev taisīsim zelta sprādzes ar sudraba podziņām.
12 Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
Kamēr ķēniņš pie galda, mana nardes puķīte dod savu smaržu.
13 Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
Mans draugs man ir mirru pušķis, pie manām krūtīm piesprausts.
14 cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
Mans draugs man ir vīna ķekars Enģedi vīna dārzos.
15 Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
Redzi, tu esi skaista, mana draudzene, redzi, tu esi skaista, tavas acis ir kā baložu acis.
16 Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
Redzi, tu esi skaists, mans draugs, un mīlīgs, un mūsu dusas vieta zaļo.
17 házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
Mūsu namu baļķi ir ciedri, mūsu sijas ir cipreses.
