< Zsoltárok 1 >
1 Boldog a férfi, a ki nem járt gonoszok tanácsán, sem vétkesek útján nem állt, sem csúfolók ülésében nem ült;
Bulahan ang tawo nga wala magalakaw sa tambag sa mga dautan, Ni magatindog sa dalan sa mga makasasala, Ni magalingkod sa mga lingkoranan sa mga mayubiton:
2 hanem az Örökkévaló tanában telik kedve és az ő tanáról elmélkedik nappal és éjjel.
Kondili anaa sa Kasugoan ni Jehova ang iyang kalipay; Ug sa Kasugoan niya nagapalandong siya sa adlaw ug sa gabii.
3 Olyan lesz, mint vízerek mellé ültetett fa, mely gyümölcsét megadja a maga idejében, és levele nem hervad el; És mindenben, a mit tesz, szerencsés lesz.
Ug siya mahisama sa kahoy nga natanum sa daplin sa kasapaan sa tubig, Nga nagadala sa iyang bunga sa iyang panahon, Kansang dahon usab dili malaya, Ug bisan unsa nga ginabuhat niya magamauswagon.
4 Nem így a gonoszok; hanem mint a polyva ők, melyet elhajt a szél.
Dili ingon niini ang mga dautan, Kondili ingon sa uhot nga ginapalid sa hangin.
5 Azért nem állanak meg a gonoszok az ítéletben és a vétkesek az igazak községében.
Busa dili magatindog ang mga dautan sa paghukom, Ni ang mga makasasala diha sa katilingban sa mga matarung.
6 Mert ismeri az Örökkévaló az igazak útját, míg a gonoszok útja elvész.
Kay naila ni Jehova ang dalan sa mga matarung; Apan ang dalan sa mga dautan mawala.