Zsoltárok 99

1 Az Örökkévaló király lett: remegnek a népek – a ki kérubokon trónol: meginog a föld.

Drottinn er konungur! Þjóðirnar skjálfi! Hásæti hans stendur miklu ofar englunum. Jörðin nötri í óttablandinni virðingu.

2 Az Örökkévaló Czíónban nagy, és magas ő mind a népek fölött.

Drottinn ríkir með hátign á Síon, æðri öllum konungum á jörðu.

3 Dicsőítsék nevedet: nagy és félelmetes, szentséges ő.

Þeir tigni hans háa og heilaga nafn!

4 S erejét a királynak, ki jogot szeret, te szilárditottad meg egyeneeséggel; jogot és igazságot Jákóbban te szereztél.

Drottinn er voldugur konungur. Hann elskar réttlæti. Réttvísi og heiðarleiki einkenna stjórnarfar hans. Þannig ríkir hann í Ísrael.

5 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok lábai zsámolyához: szentséges Ő!

Vegsamið Drottin, hinn heilaga Guð! Föllum fram við fótskör hans.

6 Mózes és Árón papjai közül valók, Sámuel neve szólitói közül: szólítják az Örökkévalót s ő meghallgatja őket.

Móse og Aron voru prestar hans og Samúel spámaður hans. Þeir báðu til Drottins og hann bænheyrði þá.

7 Felhőoszlopban beszél hozzájuk; megőrizték bizonyságait és a törvényt, melyet nekik adott.

Úr skýstólpa talaði hann við þá, þeir hlustuðu og hlýddu fyrirmælum hans.

8 Örökkévaló, mi Istenünk, te meghallgattad őket, megbocsátó Isten voltál nekik, megtorló is cselekvéseik miatt.

Ó, Drottinn, þú ert okkar Guð! Þú svaraðir þeim og fyrirgafst syndir þeirra.

9 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok le szent hegyéhez, mert szent az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Tignið Drottin Guð! Tilbiðjið hann í Jerúsalem á fjallinu helga. Hann er heilagur.