Zsoltárok 99

1 Az Örökkévaló király lett: remegnek a népek – a ki kérubokon trónol: meginog a föld.

Herra on Kuningas, kansat kiukuitsevat: hän istuu Kerubimin päällä, sentähden liikkuu maailma.

2 Az Örökkévaló Czíónban nagy, és magas ő mind a népek fölött.

Suuri on Herra Zionissa, ja korkein kaikkein kansain ylitse.

3 Dicsőítsék nevedet: nagy és félelmetes, szentséges ő.

Kiittäkään he sinun suurta ja ihmeellistä nimeäs, joka pyhä on.

4 S erejét a királynak, ki jogot szeret, te szilárditottad meg egyeneeséggel; jogot és igazságot Jákóbban te szereztél.

Ja Kuninkaan voima rakastaa oikeutta: sinä toimitat oikeuden, sinä saatat tuomion ja vanhurskauden Jakobissa.

5 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok lábai zsámolyához: szentséges Ő!

Korottakaat Herraa meidän Jumalaamme, ja kumartakaat hänen astinlautansa juuressa, sillä hän on pyhä.

6 Mózes és Árón papjai közül valók, Sámuel neve szólitói közül: szólítják az Örökkévalót s ő meghallgatja őket.

Moses ja Aaron hänen pappeinsa seassa, ja Samuel niiden seassa, jotka hänen nimeänsä avuksensa huutavat: he avuksensa huutavat Herraa, ja hän kuulee heidän rukouksensa.

7 Felhőoszlopban beszél hozzájuk; megőrizték bizonyságait és a törvényt, melyet nekik adott.

Hän puhui heille pilven patsaasta: he pitivät hänen todistuksensa ja säätynsä, jonka hän heille antoi.

8 Örökkévaló, mi Istenünk, te meghallgattad őket, megbocsátó Isten voltál nekik, megtorló is cselekvéseik miatt.

Herra, sinä olet Jumalamme, sinä kuulit heidän rukouksensa: sinä, Jumala, annoit heille anteeksi, ja laitit heidän työnsä.

9 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok le szent hegyéhez, mert szent az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Korottakaat Herraa meidän Jumalaamme, ja kumartakaat hänen pyhällä vuorellansa; sillä Herra meidän Jumalamme on pyhä.