Zsoltárok 99

1 Az Örökkévaló király lett: remegnek a népek – a ki kérubokon trónol: meginog a föld.

Jahve kraljuje - nek' zadršću narodi; sjedi nad kerubima - zemlja nek' se potrese!

2 Az Örökkévaló Czíónban nagy, és magas ő mind a népek fölött.

Velik je Jahve na Sionu, uzvišen nada sve narode.

3 Dicsőítsék nevedet: nagy és félelmetes, szentséges ő.

Nek' slave ime tvoje veliko i strašno: ono je sveto!

4 S erejét a királynak, ki jogot szeret, te szilárditottad meg egyeneeséggel; jogot és igazságot Jákóbban te szereztél.

Ti kralj si moćan koji ljubiš što je pravo, pravednost ti si utvrdio, pravo i pravednost vršiš u Jakovu.

5 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok lábai zsámolyához: szentséges Ő!

Uzvisujte Jahvu, Boga našega, padnite pred podnožje njegovo: ono je sveto.

6 Mózes és Árón papjai közül valók, Sámuel neve szólitói közül: szólítják az Örökkévalót s ő meghallgatja őket.

Mojsije i Aron među svećenicima njegovim i Samuel među onima koji zazivaju ime njegovo: zazivahu Jahvu, i on ih usliša.

7 Felhőoszlopban beszél hozzájuk; megőrizték bizonyságait és a törvényt, melyet nekik adott.

Iz stupa od oblaka govoraše njima: slušahu zapovijedi njegove i odredbe što ih dade.

8 Örökkévaló, mi Istenünk, te meghallgattad őket, megbocsátó Isten voltál nekik, megtorló is cselekvéseik miatt.

Jahve, Bože naš, ti si ih uslišivao; Bože, milostiv si bio njima premda si kažnjavao grijehe njihove.

9 Magasztaljátok az Örökkévalót, Istenünket, s boruljatok le szent hegyéhez, mert szent az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Uzvisujte Jahvu, Boga našega, padnite pred svetu goru njegovu: jer svet je Jahve, Bog naš.