Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!