< Zsoltárok 95 >

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.
Boya, toganga na esengo mpo na Yawe! Tobetela Libanga na biso maboko, pamba te azali Mobikisi na biso!
2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!
Tokende liboso na Ye elongo na mabondeli ya kozongisa matondi, tobetela Ye maboko elongo na banzembo.
3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;
Pamba te Yawe azali Nzambe Monene, azali Mokonzi Monene, na likolo ya banzambe nyonso.
4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;
Asimbi mozindo ya mokili kati na loboko na Ye; mpe basonge ya bangomba ezali ya Ye.
5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.
Ebale monene ezali ya Ye, azali Mokeli na yango; mabele ya kokawuka ezali mpe ya Ye, asala yango na maboko na Ye.
6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.
Boya, togumbama mpe tofukama, tobuka mabolongo na biso liboso ya Yawe, Mokeli na biso!
7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.
Pamba te azali Nzambe na biso; tozali bato oyo aleisaka, etonga oyo abatelaka. Lelo, soki boyoki mongongo na Ye,
8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,
« boyeisa mitema na bino mabanga te, ndenge bosalaki na Meriba; ndenge bosalaki na mokolo wana ya Masa kati na esobe
9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.
epai wapi batata na bino batombokelaki ngai mpe bamekaki ngai atako bamonaki ngai kosala.
10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;
Mibu tuku minei, nayinaki bato ya ekeke wana mpe nalobaki: ‹ Bazali bato oyo mitema na bango ebeba, bayebaka banzela na ngai te. ›
11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!
Yango wana, kati na kanda na ngai, nakati seleka: ‹ Bakotikala kokota te kati na bopemi na ngai! › »

< Zsoltárok 95 >