Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Oh come, let’s sing to the LORD. Let’s shout aloud to the rock of our salvation!

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

Let’s come before his presence with thanksgiving. Let’s extol him with songs!

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For the LORD is a great God, a great King above all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

In his hand are the deep places of the earth. The heights of the mountains are also his.

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

The sea is his, and he made it. His hands formed the dry land.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

Oh come, let’s worship and bow down. Let’s kneel before the LORD, our Maker,

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

for he is our God. We are the people of his pasture, and the sheep in his care. Today, oh that you would hear his voice!

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

Don’t harden your heart, as at Meribah, as in the day of Massah in the wilderness,

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

when your fathers tempted me, tested me, and saw my work.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

Forty long years I was grieved with that generation, and said, “They are a people who err in their heart. They have not known my ways.”

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

Therefore I swore in my wrath, “They won’t enter into my rest.”