Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Come, we sing to YHWH, We shout to the rock of our salvation.

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

We come before His face with thanksgiving, We shout to Him with psalms.

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For YHWH [is] a great God, And a great King over all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

In whose hand [are] the deep places of earth, And the strong places of hills [are] His.

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

Whose is the sea, and He made it, And His hands formed the dry land.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

Come in, we bow ourselves, and we bend, We kneel before YHWH our Maker.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

For He [is] our God, and we the people of His pasture, And the flock of His hand, Today, if you listen to His voice,

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

Do not harden your heart as [in] Meribah, As [in] the day of Massah in the wilderness,

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

Where your fathers have tried Me, Have proved Me, indeed, have seen My work.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

Forty years I am weary of the generation, And I say, “A people erring in heart—they! And they have not known My ways”:

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

Where I swore in My anger, “If they come into My rest—!”