< Zsoltárok 95 >

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.
O come, let us sing unto YHWH: let us make a joyful noise to the rock of our salvation.
2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!
Let us come before his presence with thanksgiving, and make a joyful noise unto him with psalms.
3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;
For YHWH is a great El, and a great King above all elohim.
4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;
In his hand are the deep places of the earth: the strength of the hills is his also.
5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.
The sea is his, and he made it: and his hands formed the dry land.
6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.
O come, let us worship and bow down: let us kneel before YHWH our maker.
7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.
For he is our Elohim; and we are the people of his pasture, and the sheep of his hand. To day if ye will hear his voice,
8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,
Harden not your heart, as in the provocation, and as in the day of temptation in the wilderness:
9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.
When your fathers tempted me, proved me, and saw my work.
10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;
Forty years long was I grieved with this generation, and said, It is a people that do err in their heart, and they have not known my ways:
11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!
Unto whom I sware in my wrath that they should not enter into my rest.

< Zsoltárok 95 >