Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Come, let vs reioyce vnto the Lord: let vs sing aloude vnto the rocke of our saluation.

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

Let vs come before his face with praise: let vs sing loude vnto him with Psalmes.

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For the Lord is a great God, and a great King aboue all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

In whose hande are the deepe places of the earth, and the heightes of the mountaines are his:

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

To whome the Sea belongeth: for hee made it, and his handes formed the dry land.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

Come, let vs worship and fall downe, and kneele before the Lord our maker.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

For he is our God, and we are the people of his pasture, and the sheepe of his hande: to day, if ye will heare his voyce,

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

Harden not your heart, as in Meribah, and as in the day of Massah in the wildernesse.

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

Where your fathers tempted me, proued me, though they had seene my worke.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

Fourtie yeeres haue I contended with this generation, and said, They are a people that erre in heart, for they haue not knowen my wayes.

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

Wherefore I sware in my wrath, saying, Surely they shall not enter into my rest.