Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Come let us praise the Lord with joy: let us joyfully sing to God our saviour.

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

Let us come before his presence with thanksgiving; and make a joyful noise to him with psalms.

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For the Lord is a great God, and a great King above all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

For in his hand are all the ends of the earth: and the heights of the mountains are his.

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

For the sea is his, and he made it: and his hands formed the dry land.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

Come let us adore and fall down: and weep before the Lord that made us.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

For he is the Lord our God: and we are the people of his pasture and the sheep of his hand.

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

Today if you shall hear his voice, harden not your hearts:

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

As in the provocation, according to the day of temptation in the wilderness: where your fathers tempted me, they proved me, and saw my works.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

Forty years long was I offended with that generation, and I said: These always err in heart.

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

And these men have not known my ways: so I swore in my wrath that they shall not enter into my rest.