Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Come, let us sing aloud to Jehovah, let us shout for joy to the rock of our salvation;

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

Let us come before his face with thanksgiving; let us shout aloud unto him with psalms.

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For Jehovah is a great God, and a great king above all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

In his hand are the deep places of the earth; the heights of the mountains are his also:

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

The sea is his, and he made it, and his hands formed the dry [land].

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

Come, let us worship and bow down; let us kneel before Jehovah our Maker.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

For he is our God; and we are the people of his pasture and the sheep of his hand. To-day if ye hear his voice,

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

Harden not your heart, as at Meribah, as [in] the day of Massah, in the wilderness;

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

When your fathers tempted me, proved me, and saw my work.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

Forty years was I grieved with the generation, and said, It is a people that do err in their heart, and they have not known my ways;

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

So that I swore in mine anger, that they should not enter into my rest.