Zsoltárok 95

1 Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

Come, let us sing for joy to the LORD; let us shout to the Rock of our salvation!

2 Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

Let us enter His presence with thanksgiving; let us make a joyful noise to Him in song.

3 Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

For the LORD is a great God, a great King above all gods.

4 kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

In His hand are the depths of the earth, and the mountain peaks belong to Him.

5 kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

The sea is His, for He made it, and His hands formed the dry land.

6 Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

O come, let us worship and bow down; let us kneel before the LORD our Maker.

7 Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

For He is our God, and we are the people of His pasture, the sheep under His care. Today, if you hear His voice,

8 Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

do not harden your hearts as you did at Meribah, in the day at Massah in the wilderness,

9 a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

where your fathers tested and tried Me, though they had seen My work.

10 Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

For forty years I was angry with that generation, and I said, “They are a people whose hearts go astray, and they have not known My ways.”

11 úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

So I swore on oath in My anger, “They shall never enter My rest.”