Zsoltárok 94
1 Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!
Oh Gospod Bog, ki mu pripada maščevanje, oh Bog, ki mu pripada maščevanje, pokaži se.
2 Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.
Dvigni se, ti sodnik zemlje; povrni nagrado ponosnim.
3 Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?
Gospod, doklej bodo zlobni, doklej bodo zlobni slavili zmago?
4 Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.
Kako dolgo bodo izgovarjali in govorili trde stvari in se bahali vsi delavci krivičnosti?
5 Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;
Tvoje ljudstvo razbijajo na koščke, oh Gospod in prizadevajo tvojo dediščino.
6 özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.
Ubijajo vdovo in tujca in morijo osirotele.
7 S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.
Vendar pravijo: » Gospod nas ne bo videl niti Bog Jakobov tega ne bo upošteval.«
8 Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?
Razumite, vi brutalni izmed ljudstva, in vi bedaki, kdaj boste modri?
9 Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?
Kdor je zasadil uho, da ne bi slišal? Kdor je oblikoval oko, da ne bi videl?
10 Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?
Kdor kaznuje pogane, da ne bi grajal? Kdor uči človeka spoznanja, da ne bi vedel?
11 Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.
Gospod pozna človekove misli, da so le-te ničevost.
12 Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;
Blagoslovljen je človek, ki ga karaš, oh Gospod in ga učiš iz svoje postave,
13 hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.
da mu lahko daš počitek od dni nadloge, dokler ni izkopana jama za zlobnega.
14 Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.
Kajti Gospod ne bo zavrgel svojega ljudstva niti ne bo zapustil svoje dediščine.
15 Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.
Toda sodba se bo vrnila k pravičnosti in vsi iskreni v srcu ji bodo sledili.
16 Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?
Kdo se bo zame dvignil zoper hudodelce? Ali kdo bo zame vstal zoper delavce krivičnosti?
17 Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.
Če Gospod ne bi bil moja pomoč, bi moja duša skoraj prebivala v tišini.
18 Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.
Ko sem rekel: »Moje stopalo zdrsuje, me je podpiralo tvoje usmiljenje, oh Gospod.
19 Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.
V množici mojih misli znotraj mene tvoje tolažbe razveseljujejo mojo dušo.
20 Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?
Mar bo prestol krivičnosti, ki z uzakonitvijo snuje vragolijo, imel družbo s teboj?
21 Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.
Skupaj se zbirajo zoper dušo pravičnega in obsojajo nedolžno kri.
22 De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;
Toda Gospod je moja obramba in moj Bog je skala mojega zatočišča.
23 s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.
Nadnje bo privedel njihovo lastno krivičnost in odsekal jih bo v njihovi lastni zlobnosti; da, Gospod, naš Bog, jih bo odsekal.
