< Zsoltárok 94 >
1 Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!
Kungs, Dievs, Tu atriebējs, ak Tu stiprais Dievs, Tu atriebējs, parādies!
2 Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.
Celies, Tu pasaules soģi, atmaksā tiem lepniem pēc viņu nopelna.
3 Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?
Cik ilgi tiem bezdievīgiem, Kungs, cik ilgi tiem bezdievīgiem būs priecāties?
4 Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.
Pārplūstot tie runā pārgalvīgi, un visi ļaundarītāji greznojās.
5 Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;
Ak, Kungs, tie samin Tavus ļaudis un nospiež Tavu īpašumu,
6 özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.
Atraitnes un svešiniekus tie nokauj un nomaitā bāriņus,
7 S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.
Un saka: Tas Kungs to neredz, un Jēkaba Dievs to nemana.
8 Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?
Ņemiet vērā, jūs bezprātīgie starp tiem ļaudīm, un jūs ģeķi, kad jūs paliksiet gudri?
9 Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?
Kas ausi ir dēstījis, vai tas nedzirdēs? Kas aci darījis, vai tas neredzēs?
10 Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?
Kas tautas pārmāca, vai tas nesodīs? Tas, kas cilvēkiem māca atzīšanu,
11 Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.
Tas Kungs zin cilvēku domas, ka tās ir nelietīgas.
12 Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;
Svētīgs tas vīrs, ko Tu, Kungs, pārmāci, un kam Tu māci Savu bauslību,
13 hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.
To mierināt bēdu dienās, tiekams bezdievīgam bedri raks.
14 Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.
Jo Tas Kungs neatstums Savus ļaudis un nepametīs Savu mantas tiesu.
15 Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.
Jo pie taisnības jāgriežas tiesai, un tam piekritīs visi sirdsskaidrie.
16 Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?
Kas mani aizstāv pret netaisniem? Un kas man stāv klāt pret ļaundarītājiem?
17 Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.
Ja Tas Kungs nebūtu mans palīgs, tad gan mana dvēsele drīz gulētu klusumā.
18 Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.
Kad es jau sacītu: kāja man slīd, tad Tava žēlastība, ak Kungs, mani tur.
19 Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.
Kad man daudz sirdēstu, tad Tava iepriecināšana ielīksmo manu dvēseli.
20 Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?
Vai Tu biedrs būtu tam posta krēslam, kas blēdību izperē taisnības vietā? -
21 Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.
Tie sapulcējās pret taisnā dvēseli un pazudina nenoziedzīgas asinis.
22 De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;
Bet Tas Kungs ir mans patvērums, un mans Dievs mana pils, kur glābjos.
23 s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.
Un Viņš tiem atmaksās viņu noziegumu un tos izdeldēs viņu blēdībā. Tas Kungs, mūsu Dievs, tos izdeldēs.