Zsoltárok 94
1 Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!
O God der wraken! o HEERE, God der wraken! verschijn blinkende.
2 Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.
Gij, Rechter der aarde! verhef U; breng vergelding weder over de hovaardigen.
3 Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?
Hoe lang zullen de goddelozen, o HEERE! hoe lang zullen de goddelozen van vreugde opspringen?
4 Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.
Uitgieten? hard spreken? alle werkers der ongerechtigheid zich beroemen?
5 Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;
O HEERE! zij verbrijzelen Uw volk, en zij verdrukken Uw erfdeel.
6 özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.
De weduwe en den vreemdeling doden zij, en zij vermoorden de wezen.
7 S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.
En zeggen: De HEERE ziet het niet, en de God van Jakob merkt het niet.
8 Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?
Aanmerkt, gij onvernuftigen onder het volk! en gij dwazen! wanneer zult gij verstandig worden?
9 Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?
Zou Hij, Die het oor plant, niet horen? zou Hij, Die het oog formeert, niet aanschouwen?
10 Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?
Zou Hij, Die de heidenen tuchtigt, niet straffen, Hij, Die den mens wetenschap leert?
11 Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.
De HEERE weet de gedachten des mensen, dat zij ijdelheid zijn.
12 Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;
Welgelukzalig is de man, o HEERE! dien Gij tuchtigt, en dien Gij leert uit Uw wet,
13 hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.
Om hem rust te geven van de kwade dagen; totdat de kuil voor den goddeloze gegraven wordt.
14 Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.
Want de HEERE zal Zijn volk niet begeven, en Hij zal Zijn erve niet verlaten.
15 Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.
Want het oordeel zal wederkeren tot de gerechtigheid; en alle oprechten van hart zullen hetzelve navolgen.
16 Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?
Wie zal voor mij staan tegen de boosdoeners? Wie zal zich voor mij stellen tegen de werkers der ongerechtigheid?
17 Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.
Ten ware dat de HEERE mij een Hulp geweest ware, mijn ziel had bijna in de stilte gewoond.
18 Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.
Als ik zeide: Mijn voet wankelt; Uw goedertierenheid, o HEERE! ondersteunde mij.
19 Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.
Als mijn gedachten binnen in mij vermenigvuldigd werden, hebben Uw vertroostingen mijn ziel verkwikt.
20 Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?
Zou zich de stoel der schadelijkheden met U vergezelschappen, die moeite verdicht bij inzetting?
21 Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.
Zij rotten zich samen tegen de ziel des rechtvaardigen, en zij verdoemen onschuldig bloed.
22 De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;
Doch de HEERE is mij geweest tot een Hoog Vertrek, en mijn God tot een Steenrots mijner toevlucht.
23 s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.
En Hij zal hun ongerechtigheid op hen doen wederkeren, en Hij zal hen in hun boosheid verdelgen; de HEERE, onze God, zal hen verdelgen.
