Zsoltárok 92

1 Zsoltár. Ének a szombat napjára. Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,

IET me kajampwal: Danke leowa, o kauleki pjalm akan on mar omui, ir me kotin lapaplap.

2 hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:

Ni manjan omui kalanan o ni pon omui melel en lolok jili.

3 a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.

Jan kajan jal eijok o arp o laute.

4 Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.

Pwe kom kotin kaperen kin ia, Main leowa ki ar wiawia; i pan nijinijki dodok en lim ar akan.

5 Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!

Meid laud ar wiawia kan, Main leowa! O meid lol kupur omui!

6 Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:

Aramaj pweipwei men jota kak dedeki mepukat, o me rotorot amen jota kin injenoki.

7 mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.

Me doo jan Kot akan kin wojada dueta ra, o me katiwo kan karoj kin majal pajan, lao re pan lokidokila kokolata.

8 Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!

A komui ta Main leowa, me lapalapia, o komui pan duedueta.

9 Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.

Pwe kom kotin mani duen ar imwintiti kan, Main leowa, kom kotin mani, ar imwintiti kan pan joredi, o me morjued akan en kamueit pajan.

10 De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.

A ai oje pan pwaida dueta oj en man oje tapot, o i pan keikidier le kap.

11 Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.

O por en maj ai pan perenki ai imwintiti kan, o jalon ai pan polauleki me morjued akan, me kin palian ia.

12 Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;

Me pun o pan pwaida mau dueta ni pot, a pan kakairida dueta jeder en Lipanon.

13 elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.

Me patidier nan tanpaj en leowa, pan pwaida mon pera jaraui en atail Kot.

14 Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;

Menda ma re pan mala, pwe re pan pil majal pajan, o wa, o kelail.

15 hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.

Pwe re pan kajaleda, me Kot me pun, i ai paip o jota japun mi re a.