Zsoltárok 92

1 Zsoltár. Ének a szombat napjára. Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,

Žalm a píseň, ke dni sobotnímu. Dobré jest oslavovati Hospodina, a žalmy zpívati jménu tvému, ó Nejvyšší,

2 hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:

Zvěstovati každé jitro milosrdenství tvé, a pravdu tvou každé noci,

3 a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.

Při nástroji o desíti strunách, při loutně, a při harfě s písničkou.

4 Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.

Nebo jsi mne rozveselil, Hospodine, skutky svými, o skutcích rukou tvých zpívati budu.

5 Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!

Jak velicí jsou skutkové tvoji, Hospodine! Velmi hluboká jsou myšlení tvá.

6 Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:

Èlověk hovadný nezná toho, aniž blázen rozumí tomu,

7 mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.

Že vyrostají bezbožní jako bylina, a kvetou všickni činitelé nepravosti, aby vyhlazeni byli na věky.

8 Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!

Ty pak, ó Nejvyšší, že na věky jsi Hospodin.

9 Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.

Nebo aj, nepřátelé tvoji, Hospodine, nebo aj, nepřátelé tvoji zahynou; rozptýleni budou všickni činitelé nepravosti.

10 De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.

Můj pak roh vyzdvihneš jako jednorožcův, pokropen budu olejem novým.

11 Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.

I podívá se oko mé na ty, jenž mne špehují, a o těch nešlechetnících, jenž proti mně povstávají, ušima svýma uslyším.

12 Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;

Spravedlivý jako palma kvésti bude, a jako cedr na Libánu rozloží se.

13 elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.

Štípení v domě Hospodinově v síňcích Boha našeho kvésti budou.

14 Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;

Ještě i v šedinách ovoce ponesou, spanilí a zelení budou,

15 hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.

Aby to zvěstováno bylo, že přímý jest Hospodin, skála má, a že nepravosti žádné při něm není.