Zsoltárok 92

1 Zsoltár. Ének a szombat napjára. Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,

安息日的詩歌。 稱謝耶和華！ 歌頌你至高者的名！

2 hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:

用十弦的樂器和瑟， 用琴彈幽雅的聲音， 早晨傳揚你的慈愛； 每夜傳揚你的信實。 這本為美事。

3 a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.

4 Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.

因你－耶和華藉着你的作為叫我高興， 我要因你手的工作歡呼。

5 Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!

耶和華啊，你的工作何其大！ 你的心思極其深！

6 Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:

畜類人不曉得； 愚頑人也不明白。

7 mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.

惡人茂盛如草， 一切作孽之人發旺的時候， 正是他們要滅亡， 直到永遠。

8 Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!

惟你－耶和華是至高， 直到永遠。

9 Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.

耶和華啊，你的仇敵都要滅亡； 一切作孽的也要離散。

10 De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.

你卻高舉了我的角，如野牛的角； 我是被新油膏了的。

11 Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.

我眼睛看見仇敵遭報； 我耳朵聽見那些起來攻擊我的惡人受罰。

12 Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;

義人要發旺如棕樹， 生長如黎巴嫩的香柏樹。

13 elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.

他們栽於耶和華的殿中， 發旺在我們上帝的院裏。

14 Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;

他們年老的時候仍要結果子， 要滿了汁漿而常發青，

15 hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.

好顯明耶和華是正直的。 他是我的磐石，在他毫無不義。