< Zsoltárok 91 >
1 A ki lakik a Legfelsőnek rejtekében, a Mindenhatónak árnyékában honol –
Kdor prebiva na skrivnem kraju Najvišjega, bo ostal pod senco Vsemogočnega.
2 azt mondom az Örökkévalóról menedékem és váram, Istenem, a kiben bízom.
Rekel bom o Gospodu: » On je moje zatočišče in moja trdnjava; moj Bog, vanj bom zaupal.«
3 Mert ő megment téged a madarásznak tőrétől, a veszedelmes dögvésztől.
Zagotovo te bo osvobodil pred ptičarjevo zanko in pred ogabno kužno boleznijo.
4 Szárnytollával beföd téged és szárnyai alatt találsz menedéket; paizs és pánczél az ő hűsége.
Pokril te bo s svojim perjem in pod njegovimi perutmi boš zaupal. Njegova resnica bo tvoj ščit in oklep.
5 Nem kell félned az éjszaka rettegésétől, a nyíltól, mely nappal repül;
Ne boš se bal zaradi strahote ponoči niti zaradi puščice, ki leti podnevi,
6 a dögvésztől, mely a homályban jár, a pestistől, mely délben pusztít.
niti zaradi kužne bolezni, ki hodi v temi niti zaradi uničenja, ki pustoši opoldan.
7 Elhull oldalodról ezer, és tizezer a jobbodról: te hozzád nem közelít.
Tisoč jih bo padlo na tvoji strani in deset tisoč na tvoji desnici, toda tebi se to ne bo približalo.
8 Csak szemeiddel fogod nézni, a gonoszoknak fizetségét látni.
Samo s svojimi očmi boš gledal in videl nagrado zlobnih.
9 Mert te azt mondtad: az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőt tetted menhelyeddé.
Ker si naredil Gospoda, ki je moje zatočišče, celó Najvišjega, [za] svoje prebivališče,
10 Nem esik meg rajtad szerencsétlenség, és csapás nem közeledik sátorodhoz;
te nobeno zlo ne zadene niti nobena nadloga ne bo prišla blizu tvojega prebivališča.
11 mert az ő angyalait rendeli melléd, hogy megőrizzenek téged mind az utjaidon.
Kajti svojim angelom bo zapovedal nad teboj, da te varujejo na vseh tvojih poteh.
12 Tenyerükön hordanak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.
Nosili te bodo na svojih rokah, da ne bi svojega stopala treščil ob kamen.
13 Oroszlán és vipera fölött lépdelsz, letiprasz fiatal oroszlánt és sárkányt.
Stopal boš na leva in gada; mladega leva in zmaja boš pomendral pod stopali.
14 Mert én rajtam csüng, tehát megszabadítom, megótalmazom, mert ismeri nevemet.
Ker je svojo ljubezen naravnal name, zato ga bom osvobodil. Postavil ga bom visoko, ker je spoznal moje ime.
15 Szólít engem és én meghallgatom, vele vagyok szorongatásban, kiragadom és tiszteltté teszem.
Klical bo k meni in odgovoril mu bom. Z njim bom v stiski, osvobodil ga bom in mu izkazal čast.
16 Hosszú élettel lakatom jól és látnia engedem segítségemet.
Zadovoljil ga bom z dolgim življenjem in mu pokazal svojo rešitev duše.