< Zsoltárok 91 >

1 A ki lakik a Legfelsőnek rejtekében, a Mindenhatónak árnyékában honol –
Obwesige bw’oyo atya Katonda. Oyo abeera mu kifo eky’ekyama eky’oyo Ali Waggulu Ennyo; aliwumulira mu kisiikirize kya Katonda Ayinzabyonna.
2 azt mondom az Örökkévalóról menedékem és váram, Istenem, a kiben bízom.
Nnaayogeranga ku Mukama nti, Oli kiddukiro kyange era ekigo kyange; ggwe Katonda wange gwe nneesiga.
3 Mert ő megment téged a madarásznak tőrétől, a veszedelmes dögvésztől.
Ddala ddala y’anaakuwonyanga omutego gw’omuyizzi, ne kawumpuli azikiriza.
4 Szárnytollával beföd téged és szárnyai alatt találsz menedéket; paizs és pánczél az ő hűsége.
Alikubikka n’ebyoya bye, era mu biwaawaatiro bye mw’onoddukiranga; obwesigwa bwe bunaabanga ngabo yo okukukuumanga.
5 Nem kell félned az éjszaka rettegésétől, a nyíltól, mely nappal repül;
Tootyenga ntiisa ya kiro, wadde akasaale akalasibwa emisana;
6 a dögvésztől, mely a homályban jár, a pestistől, mely délben pusztít.
newaakubadde olumbe olusoobasooba mu kizikiza, wadde kawumpuli azikiriza mu ttuntu.
7 Elhull oldalodról ezer, és tizezer a jobbodról: te hozzád nem közelít.
Abantu olukumi balifiira ku lusegere lwo, n’omutwalo ne bafiira ku mukono gwo ogwa ddyo, naye olumbe terulikutuukako.
8 Csak szemeiddel fogod nézni, a gonoszoknak fizetségét látni.
Olitunuulira butunuulizi n’amaaso go; n’olaba ekibonerezo ky’omukozi w’ebibi.
9 Mert te azt mondtad: az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőt tetted menhelyeddé.
Kubanga bw’olifuula Mukama ekiddukiro kyo; Ali Waggulu Ennyo n’omufuula ekifo kyo mw’obeera,
10 Nem esik meg rajtad szerencsétlenség, és csapás nem közeledik sátorodhoz;
tewali kabi kalikutuukako, so tewali kibonoobono kirisemberera nnyumba yo.
11 mert az ő angyalait rendeli melléd, hogy megőrizzenek téged mind az utjaidon.
Kubanga Mukama aliragira bamalayika be bakukuume mu makubo go gonna.
12 Tenyerükön hordanak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.
Balikuwanirira mu mikono gyabwe; oleme okwekoona ekigere kyo ku jjinja.
13 Oroszlán és vipera fölött lépdelsz, letiprasz fiatal oroszlánt és sárkányt.
Olirinnya ku mpologoma ne ku nswera; olirinnyirira empologoma ey’amaanyi, n’omusota.
14 Mert én rajtam csüng, tehát megszabadítom, megótalmazom, mert ismeri nevemet.
“Olw’okuba nga njagala kyendiva muwonya; nnaamukuumanga, kubanga amanyi erinnya lyange.
15 Szólít engem és én meghallgatom, vele vagyok szorongatásban, kiragadom és tiszteltté teszem.
Anankowoolanga ne muyitabanga; nnaabeeranga naye mu biseera eby’akabi. Ndimuwonya era ndimuwa ekitiibwa.
16 Hosszú élettel lakatom jól és látnia engedem segítségemet.
Ndimuwangaaza n’asanyuka era ndimulaga obulokozi bwange.”

< Zsoltárok 91 >