< Zsoltárok 90 >
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
Losambo ya Moyize, moto na Nzambe. Oh Nkolo, ozalaki ekimelo na biso, na bikeke nyonso.
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
Liboso ete bangomba ezala, liboso ete okela mabele mpe mokili, libela na libela, ozali Nzambe.
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
Ozongisaka moto na putulu, pamba te oloba: « Bino bato, bozonga na putulu! »
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
Na miso na Yo, mibu nkoto moko ezali lokola mokolo ya lobi oyo esili koleka, lokola ngonga moko ya butu.
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
Olekisaka yango lokola pongi ya butu, oyo na tongo, esilaka lokola lititi.
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
Na tongo, ebimisaka fololo mpe etelaka noki; kasi na pokwa, enzulukaka mpe ekawuki.
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
Kanda na Yo elembisaka biso nzoto, mpe kanda makasi na Yo epesaka biso bobangi.
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
Otiaka masumu na biso liboso na Yo mpe obimisaka na polele makambo oyo tobombaka.
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
Mikolo nyonso ya bomoi na biso elimwaka mpo na kanda na Yo, mpe mibu na biso esilaka lokola kolela.
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
Molayi ya bomoi na biso ekoki kozala mibu tuku sambo to mibu tuku mwambe mpo na bato oyo baleki makasi; nzokande, etondi na pasi mpe na minyoko, pamba te elekaka noki, mpe tolimwaka.
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
Nani ayebi makasi ya kanda na Yo? Moto oyo azalaka na botosi mingi epai na Yo asosolaka malamu kanda makasi na Yo.
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
Lakisa biso kotanga malamu mikolo ya bomoi na biso mpo ete tokoma na mitema ya bwanya.
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
Yawe, lembisa moke! Kino tango nini ekowumela? Yokela basali na Yo mawa!
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
Tongo nyonso, tondisaka biso na bolingo na Yo mpe tokoganga na esengo, mpe tokosepela mikolo nyonso ya bomoi na biso.
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
Zongisela biso na mikolo ya esengo, mikolo oyo onyokolaki biso; zongisela biso na mibu ya esengo, mibu oyo tomonaki pasi.
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
Tika ete biso, basali na Yo, tomona misala na Yo; mpe ete bana na biso bamona kongenga makasi ya nkembo na Yo!
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
Tika ete boboto ya Nkolo, Nzambe na biso, ezala elongo na biso! Mpo na biso, sala ete misala na biso ekende liboso! Iyo, sala ete misala na biso ekende kaka liboso!