Zsoltárok 90
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
Une prière de Moïse, l'homme de Dieu. Seigneur, tu es notre demeure depuis toutes les générations.
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
Avant que les montagnes ne soient nées, avant que tu aies formé la terre et le monde, même d'éternité en éternité, tu es Dieu.
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
Vous tournez l'homme vers la destruction, en disant, « Revenez, enfants des hommes. »
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
Car mille ans sont à tes yeux comme hier, quand il est passé, comme une veille dans la nuit.
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
Vous les balayez pendant qu'ils dorment. Au matin, ils poussent comme de l'herbe nouvelle.
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
Le matin, il germe et pousse. Le soir, il est flétri et sec.
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
Car nous sommes consumés par ta colère. Nous sommes troublés par ta colère.
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
Tu as mis nos iniquités devant toi, nos péchés secrets dans la lumière de ta présence.
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
Car tous nos jours se sont écoulés dans ta colère. Nous mettons fin à nos années en soupirant.
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
Les jours de nos années sont de soixante-dix, ou même en raison de la force de quatre-vingts ans; mais leur fierté n'est que travail et peine, car il passe vite, et nous nous envolons.
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
Qui connaît la puissance de ta colère, ta colère selon la crainte qui t'est due?
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
Apprenez-nous donc à compter nos jours, afin que nous puissions acquérir un cœur de sagesse.
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
Calme-toi, Yahvé! Combien de temps? Ayez de la compassion pour vos serviteurs!
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
Satisfais-nous dès le matin par ta bonté, afin que nous puissions nous réjouir et être heureux tous les jours.
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
Rends-nous heureux pendant autant de jours que tu nous as affligés, pendant autant d'années que nous avons vu le mal.
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
Que ton travail apparaisse à tes serviteurs, ta gloire à leurs enfants.
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
Que la faveur du Seigneur notre Dieu soit sur nous. Établissez pour nous le travail de nos mains. Oui, établir le travail de nos mains.
