Zsoltárok 90
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
A Prayer by Moses, the man of God. Lord, you have been our dwelling place for all generations.
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
Before the mountains were born, before you had formed the earth and the world, even from everlasting to everlasting, you are God.
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
You turn man to destruction, saying, “Return, you children of men.”
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
For a thousand years in your sight are just like yesterday when it is past, like a watch in the night.
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
You sweep them away as they sleep. In the morning they sprout like new grass.
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
In the morning it sprouts and springs up. By evening, it is withered and dry.
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
For we are consumed in your anger. We are troubled in your wrath.
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
You have set our iniquities before you, our secret sins in the light of your presence.
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
For all our days have passed away in your wrath. We bring our years to an end as a sigh.
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
The days of our years are seventy, or even by reason of strength eighty years; yet their pride is but labor and sorrow, for it passes quickly, and we fly away.
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
Who knows the power of your anger, your wrath according to the fear that is due to you?
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
So teach us to count our days, that we may gain a heart of wisdom.
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
Relent, LORD! How long? Have compassion on your servants!
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
Satisfy us in the morning with your loving kindness, that we may rejoice and be glad all our days.
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
Make us glad for as many days as you have afflicted us, for as many years as we have seen evil.
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
Let your work appear to your servants, your glory to their children.
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
Let the favor of the Lord our God be on us. Establish the work of our hands for us. Yes, establish the work of our hands.
