Zsoltárok 90
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
A prayer of Moses the man of God. Lord, thou hast been our refuge from generation to generation.
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
Before the mountains were made, or the earth and the world was formed; from eternity and to eternity thou art God.
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
Turn not man away to be brought low: and thou hast said: Be converted, O ye sons of men.
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
For a thousand years in thy sight are as yesterday, which is past. And as a watch in the night,
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
Things that are counted nothing, shall their years be.
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
In the morning man shall grow up like grass; in the morning he shall flourish and pass away: in the evening he shall fall, grow dry, and wither.
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
For in thy wrath we have fainted away: and are troubled in thy indignation.
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
Thou hast set our iniquities before thy eyes: our life in the light of thy countenance.
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
For all our days are spent; and in thy wrath we have fainted away. Our years shall be considered as a spider:
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
The days of our years in them are threescore and ten years. But if in the strong they be fourscore years: and what is more of them is labour and sorrow. For mildness is come upon us: and we shall be corrected.
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
Who knoweth the power of thy anger, and for thy fear
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
Can number thy wrath? So make thy right hand known: and men learned in heart, in wisdom.
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
Return, O Lord, how long? and be entreated in favour of thy servants.
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
We are filled in the morning with thy mercy: and we have rejoiced, and are delighted all our days.
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
We have rejoiced for the days in which thou hast humbled us: for the years in which we have seen evils.
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
Look upon thy servants and upon their works: and direct their children.
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
And let the brightness of the Lord our God be upon us: and direct thou the works of our hands over us; yea, the work of our hands do thou direct.
